Azok az első hírek, amelyek egyáltalán eljutottak a hazai olvasókhoz öngyilkosságról szóltak. Mára ezzel kapcsolatban is vannak kérdőjelek, de most nem erről írunk, hanem azt mutatjuk meg, hogyan rejtette el a népszerű Kocka halálhírét az ország akkor is egyetlen sportnapilapja, a Népsport. Előre szólunk, nem mindennapi módon.

Nézzük akkor időrendben, mi történt és mindez, hogyan jutott el a magyarországi olvasókhoz.

1979. július 22-én délután Barcelonában egy kórház harmadik emeleti ablakából zuhant a mélybe Kocsis Sándor. Az összes hírügynökségi jelentés öngyilkosságot emlegetett. Kocsisnál korábban daganatos betegséget diagnosztizáltak, de más baj is érte az Aranycsapat zseniálisan fejelő játékosát, hiszen az egyik lábfejét amputálni kellett. Ugyanakkor Kocsis családja soha nem fogadta el az öngyilkossági teóriát, ők azt mondják, hogy Kocsis Sándor kiesett az ablakon.

1979. július 22. vasárnapra esett. A másnapi, hétfői újságok közül az úgynevezett szocialista bulvárlap, az Esti Hírlap (amely délben jelent meg) közölte Kocsis Sándor halálhírét. Az Esti Hírlap az MTI jelentését közölte. A lap azért is volt helyzeti előnyben, mert 1979. július 23-án, hétfőn a reggeli napilapok (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet) nem jelentek meg. A Népsport azonban igen. Annak július 23-i kiadásában nem találunk hírt Kocsis haláláról.

1979. július 24-én, kedden a Népsport rendkívüli, keddi kiadással jelentkezett (normális esetben keddenként nem jelent meg a lap), mert ekkor zajlott a Szovjetunió Népeinek VII. Nyári Szpartakiádja és ez elég volt ahhoz, hogy kedden is vehessenek újságot az olvasók. A sportlap két kollégát, Kocsi Tibort és Salánki Miklóst is kiküldte az eseményre. De Kocsis Sándor haláláról még mindig nem lehetett olvasni semmit.

A többi politikai napilap az MTI jelentését vette át, azt amely egy nappal korábban már megjelent az Esti Hírlapban.

1979. július 25-én, szerdán a Népsport címlapjára teszi kiküldött munkatársának, Hámori Tibornak római jelentését az ifjúsági és serdülő asztalitenisz Európa-bajnokságról. Ennek első bekezdése így szól:

"Róma, július 24. Mindegyik olasz lap megdöbbenéssel közli Kocsis Sándor fényképét és öngyilkosságának hírét. Csak most derült ki igazán, mennyien ismerték külföldön is."

Ennyi. Ennyit szánt a sportújság annak az embernek a halálhírére, akit két és fél évtizeddel korábban ajnározott, az egekbe emelt, akiről hozsannák születtek. Aztán elég volt annyi, hogy Kocsis az 1956-os vérbe fojtott forradalom után ne térjen haza, a rendszer azonnal indexre tette őt. Elhallgatták nagyszerű barcelonai teljesítményét, csodás góljait – úgy, ahogy más disszidens sportolókkal is tették. Miközben július 24-én, azaz két nappal a halála után Barcelonában eltemették Kocsist, aközben itthon mindezt igyekeztek teljesen elhallgatni.

Kicsit ugorjunk most előre az időben. 1979. augusztus 19-én az Egyesült Államokban megjelenő Katolikus Magyarok Vasárnapja című újság így fogalmazott:

"Felháborító az a tudatos elhallgatás, amit a Népsport alkalmaz azokkal szemben, akik a kommunista kormány engedélye nélkül hagyták el az országot. Mikor lép már át a Népsport a saját árnyékát és a moszkvai talpnyalás helyett a magyar érdekeket szolgálja?"
Persze, lehet erre azt mondani, hogy Amerikából könnyen kritizálták a magyar sportújságot, de azt nem lehet mondani, hogy ne lett volna igazuk.

Egy nappal később, július 26-án a Népsport cikket közölt az akkor sérüléssel bajlódó Törőcsik András gyógyulásáról. Ebben az írásban a szerző megemlíti, hogy a lábadozó Újpest-játékos a betegágyán éppen Bozsik József életéről olvas. Majd Törőcsik annyit mondott: „Hallom, mi történt Kocsissal. Nagyon sajnálom..."

Másfél sor, másfél mondat, három pont.

A cikk az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével íródott.

Forrás: origo.hu

Főkép: E: AFP/Staff

Kép: AFP/Ferenc Isza