Szócska Miklós elmondta, tisztában van azzal, hogy jelenleg a bérhelyzet a legfontosabb probléma, ezért „azon dolgozunk, hogy azokat az ellátórendszerben lévő tartalékokat, amelyek az egészségügyi szolgáltatók gazdasági együttműködésével nyerhetőek, visszaforgassuk a bérekre”. Emellett az ország gazdasági cselekvőképessége is megoldást nyújthat, azonban nem kizárólag a magasabb fizetés szabhat gátat a migrációnak, hiszen a magas béreket adó nyugat európai országokból is vándorolnak el orvosok. Az államtitkár hozzátette, hogy az önkormányzatok is segíthetnek az orvosok itthon tartásában, egy kórházigazgató vagy egy mentor is vonzóvá teheti egy rezidens számára a pályát, nem mindegy ugyanis, hogy bevonják-e őket a napi szakmai munkába, vagy csak ügyeletben dolgoztatják őket. Közel 1500 orvos és több ezer szakdolgozó-hiánnyal nézünk ma szembe Magyarországon, de nem tudjuk, hogy melyik hiányszakmában, hány szakember hiányzik a rendszerből, és nincs adat arra vonatkozóan sem, hogy egy több szakvizsgával rendelkező orvos melyik területen praktizál. Az egészségügyi államtitkárság háttérintézménye (EMKI) végzi jelenleg azt a felmérést, amelynek végén erre vonatkozóan is lesznek pontos adataink. Szócska Miklós emlékeztetett arra, hogy 2003-ban éppen ő volt az, aki az elvándorlással kapcsolatos kutatásokat, felméréseket elindította, most pedig ágazatvezetőként szembesül azzal a kritikus helyzettel, amely a humán erőforrás elvándorlásából fakad.

Jeni Bremner, az Európai Menedzsment Társaság igazgatója azt emelte ki, hogy „a migráció nemcsak pénz kérdése”. Mint mondta, nem szabad elfelejteni a szakdolgozói migrációt sem, mert ma már vannak olyan európai országok, ahol a kórházak a szakdolgozó-hiány miatt zárnak be. Fontos, hogy a pályára lépő fiataloknak olyan lehetőségeket tudjanak a tagállamok kínálni, amelyek biztosítják a szakmai fejlődést is.

Josep Figueras, az Egészségügyi Rendszerekkel és Politikákkal foglalkozó Európai Központ igazgatója kiemelte a bizonyítékgyűjtés fontosságát annak érdekében, hogy megtudjuk, mi történik valójában az egészségügyben az Európai Unió területén. Elmondta, hogy a fórumon a nyugat- és kelet európai országok tapasztalatait hallgatják meg, hiszen az uniós tagállamok a probléma megoldásáért főleg az adatok megosztásában, a szükségletek és az oktatási kapacitások felmérésében, tervezésében működhetnek együtt.

Az április 5-én és 6-án zajló rendezvényen az EU tagállamok egészségpolitikusai és szakértői megvitatják az egészségügyi dolgozók mobilitásából adódó problémákat és a kritikus egészségügyi humán erőforrás helyzet kezelését célzó megoldási lehetőségeket a kibocsátó és a befogadó országok szempontjából.