Városlista
2019. november 15, péntek - Albert, Lipót

Hírek

2017. December 25. 08:47, hétfő | Külföld
Forrás: mti

Évértékelő - Németországban átalakult a pártrendszer 2017-ben

Évértékelő - Németországban átalakult a pártrendszer 2017-ben

A pártrendszer átalakulásának éve volt 2017 a német politikában, ami elsősorban a migrációs válságnak tulajdonítható.

A gazdaságban 2017 a megszakítás nélküli növekedés nyolcadik éve, a társadalomban pedig az elégedettség és a derülátás éve volt.

"Na most akkor kielemezzük a választásokat" - mondta Angela Merkel 12 héttel a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után, advent második vasárnapján, december 10-én pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőségi értekezletén. A Die Welt című lap beszámolója szerint több résztvevő úgy értékelte, hogy előadásában a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) új "erős embere", Markus Söder álláspontjára helyezkedett, aki számos alkalommal kifejtette, hogy a CDU/CSU rossz választási eredménye a menekültpolitikának tulajdonítható.

Mások szerint a pártelnök-kancellár adventre halasztott számvetése nem volt ennyire egyértelmű, de az biztos, hogy közeledett bírálóihoz - írta a Die Welt, hozzátéve, hogy Angela Merkel gyakran nem veszi figyelembe, de mindig pontosan érzékeli pártja hangulatát.

A CDU vezetője a mérlegkészítés halogatásával "kifékezte" a gyenge eredmény miatt támadt elégedetlenséget, és az év végére stabilizálta helyzetét. A liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) és a Zöldekkel folytatott kormányalakítási tárgyalások irányítójaként még bírálói körében is elismerést vívott ki, így a CDU/CSU ismét szinte teljes egységben áll ki mögötte, jóllehet a pártok színe alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány gondolata elbukott, mert az FDP kivonult a tárgyalásokról.

A CSU a CDU-nál is rosszabbul szerepelt a szeptemberi Bundestag-választáson, és vezetője, Horst Seehofer kevesebb sikerrel járt, mint Angela Merkel. A pártot és a bajor tartományi kormányt 2008 óta vezető politikus elveszítette hatalma egy részét, a miniszterelnöki pozíciót kénytelen átadni Markus Södernek.

A harmadik kormánypártot, a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) is megrázta a minden korábbinál gyengébb választási eredmény. Szeptember 24. óta állandó a forrongás, egyelőre nem látni, hogy a kormányzás folytatását, vagy az ellenzékbe vonulást pártoló erők kerülnek-e többségbe, és azt sem, hogy meddig maradhat elnök Martin Schulz.



A kutatóintézeti felmérések és szakértői elemzések mind azt jelzik, hogy a kormánypártok gyengülésében meghatározó szerepe volt a menekültpolitikának, és az is a migrációs válságra vezethető vissza, hogy első alkalommal vált a szövetségi szintű politika tartós tényezőjévé egy erő a CDU/CSU-tól jobbra elhelyezkedve. Ez az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt, amelynek megjelenésével, illetve az FDP visszatérésével minden eddiginél több, 7 párt szerzett képviseletet a Bundestagban.

A pártszerkezet tagoltságának erősödése és az eddigi kormánypártok gyengülése révén rekordhosszúságúra nyúlik a kormányalakítás. Az eddigi csúcs 86 nap volt, 2013-ban állította be a CDU/CSU és az SPD. Az év végén úgy tűnik, hogy ismét ez a három párt alakíthat kormányt, talán húsvétra. Ez a fejlemény az egyik legtekintélyesebb német lap, a Der Spiegel című hírmagazin szerint azt jelenti, hogy Németország nagykoalícióból a "kiskoalíció", avagy a "vesztesek koalíciója" felé sodródik.

Általánosabb, nemzetközi kitekintésben szemlélve az látszik, hogy tipikus nagykoalíció utáni választási eredmény született: a néppártok gyengültek, a rétegpártok előretörtek. Az AfD megerősödésével pedig Németország 2017-ben tipikus nyugat-európai ország lett: betagozódott azon demokráciák közé, amelyekben a jobbközéptől jobbra is van jelentős politikai tényező.

Közben tovább folytatódott a 2010-ben kezdődött gazdasági fellendülés, amely a foglalkoztatottság bővülése és a fizetések emelkedése révén már nemcsak az exportra támaszkodik, hanem a belső fogyasztásra is. A 82 milliós országban a legutóbbi, októberi adatok szerint már 44,6 millióan dolgoznak, szemben az egy évvel korábbi 43,9 millióval. A legfejlettebb déli, délnyugati vidékeken sokhelyütt 3 százalék alá süllyedt a munkanélküliség, ami teljes foglalkoztatottságot jelent.

A fellendülés széleskörű elégedettséggel jár együtt, ami leginkább azokra jellemző, akik "a hátukon viszik az országot". Ez a középnemzedék, a 30-59 év közötti korosztály, amelynek 79 százaléka jónak, vagy nagyon jónak értékeli az életminőségét a német biztosítótársaságok szövetségének (GDV) novemberben ismertetett felmérése szerint.

A GDV megbízásából az Allensbach közvélemény-kutató intézet által készített felmérés szerint mindössze 17 százalék érzi úgy, hogy életminősége és gazdasági helyzete romlott az utóbbi 5 évben, és az egy évvel korábbi 29 százalékról 23 százalékra csökkent a munkájuk elvesztésének kockázata miatt aggódók aránya. Mindez azt jelenti, hogy a német középnemzedék minden eddiginél jobbnak tartja a helyzetét, az anyagi vonatkozású aggodalom szintje pedig történelmi mélypontra süllyedt.

A felmérés azt is kimutatta, hogy 56 százalék pozitívan értékeli az állam működését, és csupán 27 százalék viszonyul túlnyomórészt negatív érzelmekkel az államhoz. Ugyancsak pozitív az Európai Unió megítélése: 49 százalék szerint az EU javítja a középnemzedék boldogulási esélyeit, és csak 6 százalék szerint rontja.

Hasonló adatokat mutat számos további, az egész társadalomra kiterjedő felmérés. A Nielsen piackutató társaság például egy karácsony előtt ismertetett vizsgálatában kimutatta, hogy a németek 65 százaléka jónak, vagy nagyon jónak ítéli a munkaerőpiaci kilátásait, és míg alig egyharmaduk, 27 százalékuk a takarékoskodásra helyezi a hangsúlyt, 49 százalék úgy véli, hogy most kell megvásárolni mindazt, amire szükség van, vagy ami vonzó.

Ez a többi európai országban mért adattal együtt azt mutatja, hogy "a klisékkel ellentétben Németország vásárol, és Európa spórol" - írta jelentésében a Nielsen.

Ezek érdekelhetnek még

2019. November 15. 18:49, péntek | Külföld

Katasztrófa: Újabb árhullám érkezett Velencébe, lezárták a Szent Márk teret

Ismét rendkívül magas tengerár zúdult pénteken Velencére, három nappal a rekordmagas dagály után, amelynek következtében az olasz kormány szükségállapotot hirdetett a dózsék városában.

2019. November 15. 16:30, péntek | Külföld

Rembrandt-képek ellopása hiúsult meg egy brit műcsarnokban

Rembrandt-tolvajt füleltek le egy brit műcsarnokban.

2019. November 15. 12:26, péntek | Külföld

Donald Trump az alkotmánybírósághoz fordult, hogy az adóbevallását ne adhassák ki

Donald Trump amerikai elnök az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy az adóbevallását ne adhassák ki a New York-i ügyészségnek

2019. November 15. 09:34, péntek | Külföld

Ursula von der Leyen további tárcák átnevezéséről döntött

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke az "európai életmód védelméért" felelős bizottsági tárca korábban bejelentett átnevezése mellett további két portfólió elnevezését is megváltoztatta