A győri kórházból az elmúlt években 25 orvos távozott külföldre, és jelenleg is vannak olyan fizetés nélküli szabadságon lévő egészségügyi dolgozók, akik a határon túl dolgoznak. A 2007 áprilisa óta aktív ellátás nélkül maradt kapuvári kórházban nem a rezidensek akciójától, hanem az állami kézbe vonástól tartanak, mivel a rábaközi település több százmillió forintot fordított arra, hogy intézménye megmaradjon, és egyelőre nem látni, mi lesz a befektetett önkormányzati vagyon sorsa.

A Petz-kórházban pontosan nem tudják, hogy összesen hány orvos helyezte eddig letétbe a felmondását, de a nyugati határ közelsége, és a folyamatos elvándorlás azt vetíti előre, hogy a győri intézményből is sokan csatlakozhatnak a rezidensszövetség akciójához.

"Nekünk arra kell felkészülni, hogyha 1, 2, 10, 20, vagy 100 orvos kikerül a rendszerből, akkor milyen lépéseket tud az intézmény vezetése arra nézve megtenni, hogy a lakosság ellátását biztosítsa" - mondta dr. Tamás László János főigazgató-főorvos.

A kórházban válságtervet dolgoztak ki, amelynek az a lényege, hogy a sürgősségi ellátás nem szenvedhet csorbát. A halasztható műtétek, vizsgálatok viszont késnek majd, és ha a felmondásokra rárakódik az ügyeleti probléma is, akár káoszt is okozhat. Egy orvos ugyanis hetente csak egy ügyeletbe osztható be, ezen túl csak akkor, ha önként vállalja a pluszmunkát. Van olyan szakma, ahol már most is a dupláját teljesítik a szakemberek.

Tamás László János főigazgató-főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr: "Akik maradnak és dolgoznak, hatalmas teher fog rájuk hárulni, hiszen a sürgősségi ellátás nemcsak időben, délután és éjszaka, hanem mennyiségében és minőségében is egészen más, mint a napi elektív munka."