A pápa a Vatikánban a nukleáris leszerelésről zajló nemzetközi találkozón mondott beszédet pénteken.

A katolikus egyházfő kijelentette, hogy a korlátlan fegyverkezési versenyre fordított kiadásokat inkább a szegénység elleni küzdelemre, a békére, egészségügyre, környezetvédelemre, az emberi jogok védelmére kellene fordítani.

Ferenc pápa olasz nyelvű beszédében a mai nemzetközi helyzetet ingatagnak és konfliktusokkal telinek nevezte, amelyben távolinak tűnik az atomfegyvermentes világ és a teljes leszerelés elérése. A pápa az atomfegyverkezés katasztrofális humanitárius és környezeti következményeire figyelmeztetett. Kijelentette, hogy a nukleáris fegyverek puszta birtoklása is veszélyt jelent ezek véletlenszerű felrobbanásának kockázata miatt. Az atomfegyverkezés "a megfélemlítés logikáját követi nemcsak a szemben álló felekre, hanem az egész emberiségre nézve" - mondta a pápa.

Hozzátette: "a nemzetközi kapcsolatokat nem uralhatja a katonai erő, a kölcsönös megfélemlítés, a hadiarzenálokkal való hivalkodás". Megjegyezte, hogy a tömegpusztító, különösképpen az atomfegyverek nem tesznek mást, mint csalóka biztonságérzetet nyújtanak, és nem képezhetik az emberek közötti békés együttélés alapját, mivel ennek a szolidaritás etikájára kell épülnie.

Az egyházfő szerint az emberiség teljes elpusztítását célzó fegyverek katonai szempontból is "logikátlanok". Hangsúlyozta, hogy az egyre terjedő nukleáris technológia egyre nagyobb aggodalomra ad okot a mai geopolitikai helyzetben, amelyet a terrorizmus és az "aszimmetrikus konfliktusok" uralnak, vagyis állami és félkatonai, nem hivatalos erők közötti háborúk.

Ferenc pápa hangoztatta, hogy a világban mindenekelőtt a szenvedő embereket és népeket kell segíteni, a szolidaritást előnyben részesíteni a mindenkori érdekek egoizmusával szemben.

Az atomfegyverek nélküli világ nem utópia, de csakis a valódi fejlődés vezethet a fegyverarzenálok leszereléséhez - jelentette ki az egyházfő.

A Vatikánban zajló atomellenes csúcstalálkozó a nukleáris fegyverek betiltásáról júliusban született nemzetközi szerződést követi, amelyet 122 ország írt alá. A kétnapos vatikáni találkozón többek között az Egyesült Államok, Oroszország, Dél-Korea, Irán diplomáciai képviselői, az EU, a NATO, az ENSZ és a nukleáris fegyverek betiltásán dolgozó civil szervezetek delegációi, valamint tizenegy Nobel-békedíjas is részt vesz. Közöttük van az idén Nobel-békedíjjal kitüntetett ICAN, az atomfegyverek betiltásáért küzdő civil kezdeményezés. A találkozón felszólalt Vada Maszako, a második világháborúban Nagaszakira ledobott atombomba egyik túlélője.

Peter Turkson bíboros, a találkozót rendező Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításáért felelős vatikáni hivatal vezetője a csúcs sajtókonferenciáján bejelentette, hogy a Vatikán kapcsolatot keres Észak-Koreával. Elmondta, hogy a szentszéki diplomácia a dél-koreai püspöki kar segítségével próbál közvetlen kapcsolatot létesíteni az észak-koreai vezetéssel.

"Nem tudom, mikor sikerül, de lehetőségeket keresünk az Észak Koreával való közvetlen kapcsolatra" - mondta Turkson bíboros. Korábban a Vatikán cáfolta, hogy az atomellenes csúccsal a Szentszék közvetíteni akar az észak-koreai válság megoldásában. Most viszont Turkson bíboros a SkyTg24 olasz hírtelevíziónak elmondta, hogy Ferenc pápa készen áll akár Észak-Koreába utazni, ha erre lehetőség adódik.