Ez a sötét anyag, a tudomány egyik legnagyobb rejtélye: bár nem látjuk és közvetlenül nem érzékeljük majd, de gravitációs hatása révén tudjuk, hogy létezik és körbeveszi Földünket.

Láthatatlan, de mivel tömege van, ezért is mondhatjuk szilárd anyagnak. A csillagok és a galaxisok mozgásának segítségével következtethetünk jelenlétére, azok ugyanis jóval gyorsabban forognak, mint azt az általunk jól ismert anyag indokolná, így valaminek még lennie kell ott, amit nem észlelhetünk a hagyományos módszerekkel.

Honnan tudhatják akkor a fizikusok, hogy a sötét anyag viharába csöppenünk? Szerte a Tejútban számos csillagáram létezik. Ezek olyan csillagok halmazai, amik korábban törpegalaxisok részei voltak, de saját csillagvárosunk bekebelezte őket, így most a galaxisunk centruma körül keringenek. Az egyik különleges csillagáramot, az S1-et még tavaly fedezték fel az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia teleszkópjának segítségével.

Ahogy a Naprendszer keresztülhalad a Tejút külső régióin, nagyjából 230 kilométer per másodperces sebességgel száguld át az útjába eső sötét anyagon. A spanyolországi University of Zaragoza munkatársai által megjelentetett tanulmány szerint azonban a tanulmányozott csillagáramban lévő anyag még ennél is gyorsabb – durva becslés alapján 500 kilométer per szekundum sebességű –, így vélhetően könnyebben detektálható műszereink számára.

Természetesen egyelőre halványlila gőzünk sincs, mi is alkotja a rejtélyes anyagot, csupán homályos hipotézisek alapján tapogatózunk a „sötétben”. Az viszont biztos, hogy az S1 árama át fog haladni a Naprendszerünkön, a sötét hurrikán hipotetikus részecskéit pedig számos detektor keresni fogja. Persze, hogy mit is kell találniuk a műszereknek, az továbbra is heves viták tárgyát képezi. Gyengén kölcsönható nagy tömegű részecskék (WIMP-ek), gravitációsan kölcsönható nagy tömegű részecskék (GIMP-ek), valamint axionok is felbukkannak a potenciális jelöltek között. A spanyolok úgy gondolják, utóbbi észlelésére van a legnagyobb esély.

A fizikusok úgy vélik, hogy az ismert univerzum anyag- és energiatartalmának 27 százalékát definiálhatjuk sötét anyagként.

Forrás: origo.hu; Cnet

Kép: NASA