Jelenleg hazánkban a megújuló energiaforrások részaránya 7-8 százalék, ami jelentkezik a villany illetve a hőellátásban is - mondta el megkeresésünkre Büki Gergely professzor akadémikus, a Megújuló energiák hasznosítása című MTA-kötet összeállítója. A szakértő ugyanakkor rámutatott, hogy a megújuló energiák Nemzeti Cselekvési Terve értelmében ez a szám 2020-ig megduplázódik, azaz 14-15 százalék lehet Magyarországon a megújuló energiák felhasználási aránya. Paks jelenleg a villamosenergia mintegy 40 százalékát adja, ami körülbelül 130 petajoule primerenergiát jelent évente. Amennyiben megvalósul a tervezett részarány a megújuló energiaforrások tekintetében, az a primerenergia-felhasználásban ugyanannyit tesz majd ki, mint az atomerőműben termelt villamos energia primerenergia-igénye, de lényeges különbség, hogy a megújulók zömmel hőt termelnek, az atomerőmű pedig csak villamos energiát állít elő.

A Magyarországon legkönnyebben elérhető megújuló energiaforrások első helyén mindenképpen a biomassza szerepel - tudtuk meg Büki Gergelytől, aki rámutatott: ez a gyakorlatban az erdő-, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar melléktermékeinek felhasználását jelenti. A szakértő szerint ilyen módon elő lehetne állítani a már említett 130 petajoule mintegy felét. A szakértő úgy látja, hogy hazánk e tekintetben kiváló adottságokkal rendelkezik, ám egyelőre nem használjuk ki ezeket megfelelően. Pedig a biomassza - energetikai adottságai mellett - előállítása remek lehetőséget adhatna a legalacsonyabb foglalkoztatási mutatókkal rendelkező területeken munkaerő-toborzásra. A hatékony előállításhoz szükséges berendezések gyártásában is van lehetőségünk és bepótolni valónk, hiszen a magyar ipar alkalmas lenne rá - vélte a professzor. Hozzátette: az energetikai kormányzat már felismerte az ezzel kapcsolatos feladatokat, de az még kérdéses, hogyan teszik érdekeltté mindebben a mezőgazdaságot. A biomassza egyébként alkalmas eltüzelésre és biogáz előállítására, mindkét esetben elsősorban hőenergiát termel, ehhez kapcsoltan pedig villamosenergia előállítására is felhasználható.

A biomasszát Magyarországon a geotermikus energia követi a sorban, mert ennek felhasználásában meglehetősen jó lehetőségeink vannak. A Nemzeti Cselekvési Terv szerint a földhő közvetlen és hőszivattyús hasznosítását jelentősen, az utóbbit 2010-től 2020-ig a mostaninak mintegy harmincszorosára kell növelni. A földhő nem csak fűtésre, de hűtésre is alkalmas, felhasználása két módon történhet: egyrészt közvetlen módon, másrészt hőszivattyú segítségével. Utóbbi esetben villamos energia segítségével melegítik az alacsony hőmérsékletű vizet a kívánt hőfokra, ám a befektetett nemesebb energia többszöröződve megtérül.

A napenergiában is sok a kiaknázatlan lehetőség. Míg a napkollektorok hőenergia, addig a napelemek villamos energia előállítására alkalmasak. Büki Gergely szerint első ütemben az előbbiek telepítését kell fokozottan támogatni, gyorsítani kell a létesítésüket, hiszen a napkollektorok decentralizáltan (például új épületek tetején) egyenként is remek szolgálatot tehetnek. A szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy ezek esetében is szükséges az állami támogatás, de nem a jelenlegi rendszerben. Arra kell ugyanis átállni, hogy azokat a projekteket részesítsék előnyben, amelyek energiamegtakarítást eredményeznek, kiválthatják a földgázt, és csökkentik a fennálló környezetszennyezést.

A megújuló energiaforrások felhasználása sokszor természetvédelmi szempontok miatt ütközik akadályokba: heves vita volt például Bős-Nagymaros kapcsán, a szélerőművek ellen a madarak védelme érdekében tiltakoznak állatvédők, és a geotermikus energia felhasználása sem mindig akadálymentes. Erre a felvetésre a szakértő úgy reagált, hogy a környezetvédelem minden esetben fontos és feltétlenül betartandó de nem lehet gátló tényező. Véleménye szerint a szélerőműveknél a madarak teljesen más probléma miatt pusztultak el. Itt inkább arra kellene odafigyelni, hogy ne külföldi cégek valósítsák meg ezeket a beruházásokat hazánkban, hanem hazai munkahelyek létesüljenek. A szakértő ugyanakkor rámutatott, hogy a geotermikus energiafelhasználás jól halad hazánkban. A vízenergiáról szólva úgy fogalmazott, jelenleg annyira tabu témáról van szó, hogy még vizsgálatokat sem lehet végezni ebben a témában néhány környezetvédő csoport tiltakozása miatt. Büki Gergely ugyanakkor rámutatott, hogy vizsgálatok nélkül még javaslatot sem lehet tenni a vízenergia konkrét hasznosítására, és az sem jelenthető ki egyértelműen, hogy milyen káros/nem káros hatásai lehetnek a környezetre.

Czefernek Léna

OrientPress Hírügynökség