Nagyjából kétezerrel több diák érettségizik idén, mint a 2009-es tanévben. Ez annak fényében lehet érdekes adat, hogy - a népességfogyás következményeként - kisebb lélekszámú 18 éves korosztályból arányaiban többen kísérelik meg átugrani az érettségi küszöböt, mint bármikor máskor. Vagyis - ha úgy vesszük - ez jó hír: több lesz az �érett" 18 éves, mint bármikor ezelőtt.
Az írásbeli érettségi vizsgákat május 3. és május 25. között rendezik meg. Emelt szinten a szóbeliket június 3. és június 9. között tartják, majd a középszintű szóbelik következnek június 14. és június 25. között.
�sszesen 196 tárgyból tehetnek középszintű érettségi vizsgát a jelentkezők, míg emelt szinten a vizsgatárgyak száma 89 lesz. A mindenki számára kötelező, illetve a tömegesen választottak mellett olyan tárgyakból is lehet írásbeli érettségi vizsgát tenni, mint a mozgóképkultúra és médiaismeret, a dráma, vagy akár a japán nyelv. A legfontosabb változás az eddigiekhez képest az lesz, hogy idéntől 200 pont alatt senki nem kerülhet be a felsőoktatásba, ezalatt nem vehető fel semmilyen BA, Bsc képzésre. (A tervek szerint a szigor még tovább nőhet, két év múlva ugyanis 240-re szeretnék emelni az alsó határt a törvényhozók.)

Emelt szint

Változatlanul nagyon kevesen vállalkoznak az emelt szintű érettségik megírására. Bár 2010-ben valamivel több jelentkezést regisztráltak, mint tavaly, az idei évben ezt a fajta vizsgát választó diákok így sincsenek többen, mint 2008-as társaik, amikor is - 2004-es bevezetését követően - mélypontját érte el az emelt szintű érettségi intézménye. (A csekély növekedés annak tudható be, hogy összességében több valamivel az érettségizni készülő diák.)

A jelenlegi rendszer a közeljövőben egészen bizonyosan a változás áldozatául fog esni, hiszen évek óta a kritikák kereszttüzében van, és tény az is, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az emelt szintű érettségi vizsga ugyanis nem kötelező, így a legtöbb diák inkább biztosra megy: megcsinálja a közép szintű feladatsorokat, és - a felsőoktatásba való bekerüléshez szükséges - többletpontokat egyéb helyekről �szállítja" (pl. nyelvvizsgákért, sport eredményekért, hátrányos helyzetért járnak a többletpontok.) Pontos dátum még nincsen, de az bizonyos, hogy egy-két éven belül mindenkinek, aki tovább szeretne tanulni, legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát kell majd tennie.

Alacsonyabban van a küszöb, mint régen?

A közép szintű irodalom érettségi három választható feladata között minden évben szerepel egy olyan feladat is, amely nem igényel konkrét ismereteket, megoldásához bőven elég az is, ha az érettségiző átlagosan tájékozott, és gondolatait érthetően képes írásban is megfogalmazni. A 2008-as közép szintű irodalom feladatsorból például a diákok kilencven százaléka azt a feladatot választotta, amelyben pro és kontra érvelni kellett arról, hogy a számítógépek milyen hatást gyakorolnak életünkre. Ez az adat egyértelműen rímel arra a tendenciára, miszerint a diákok ma kevesebbet olvasnak, és főként kevesebbet foglalkoznak a klasszikus műveltségi területekkel.

�Tény, hogy tíz évvel ezelőtt nem találkoztunk még ilyen feladatokkal. Ma azonban a kor követelményei is egészen mások - tetszik, nem tetszik, többet ér egy jól felépített és logikus érvelés, mint a legbrilliánsabb verselemzés. Ehhez pedig az érettségit előkészítő szakembereknek is alkalmazkodniuk kell. Ugyanakkor az is igaz, hogy régen is lehetett jó dolgozatokat írni, még akkor is, ha a vizsgázó akkor látta életében először az adott verset, vagy novellát" - vélekedik Szalai Júlia gimnáziumi magyartanár, majd hozzáteszi: �Azzal önmagában nincs semmi baj, ha a diákok a számukra könnyebb feladatot választják az érettségin. Gond akkor van csak, ha már ez is nehezen megy."

Ki, mire számít?

2009-ben az irodalom érettségi első, szövegértést mérő feladata egy Mikszáth Kálmán idézeten alapult. A másfél oldalnyi, kiragadott szövegrészek elolvasását követően mintegy tíz kérdésre kellett válaszolniuk a diákoknak. A második részben pedig, ahol az érettségizők szövegalkotási készségét mérték, választani lehetett egy Spiró György idézet, egy Lázár Ervin novella, valamint egy Petőfi és egy Vörösmarty vers összehasonlító elemzése között. �Idén se számítok ennél nehezebb feladatokra. Az biztos, hogy lesz benne kortárs irodalom is, amit kevésbé szeretek, de nem baj - mert választok helyette majd egy tizenkilencedik századit" - avatja be az eduline-t várakozásaiba Bori, aki egy szegedi középiskolában készül az érettségire.

A történelem érettségi vizsgakérdések általában leképezik az egész történelmet, bár az utóbbi években a hangsúly egyre markánsabban tolódik a legújabbkori történelem felé. Tavaly például olyan témakörök is helyet kaptak az érettségi vizsgán, mint a rendszerváltás, korunk környezeti problémái, vagy a magyarországi demográfiai mutatók változásai. �Szerintem a történelem érettségire kell a legtöbbet készülni, azt nem lehet csak úgy IQ-ból megoldani. �s az sem elég, ha valaki az utolsó hetekben kezdi a magolást, mert - ahogy az utóbbi évek feladatait elnéztem - nagyon sok összefüggésre is kíváncsiak, amihez viszont át kell látni az egészet"- mondta el a szegedi diák.

Másodfokú egyenletek, szögfüggvények, számtai- és mértani sorozatok, koordináta geometria, halmazok. Ezek a témakörök a mindenkori matekérettségik �slágertémái", senki nem téved nagyot akkor, ha ezeket a feladat típusokat az idei tesztlapokon is valószínűsíti. Illetve az is igaz lehet, hogyha �csak" ezekből jól felkészül valaki, akkor jó eredménnyel zárhatja majd ezt a sokak által legnehezebbnek tartott kört is. �Lesz egy, vagy két szöveges, egy szögfüggvényes és egy térgeometriás feladat. Lesz benne logaritmus is, meg valamilyen sorozat" - saccol Gábor, aki maga ugyan emelt szintűt készül írni matematikából, viszont több osztálytársának is segít felkészülni a középszintű írásbelire. �Utóbbiakat szeretik az összeállítók, mert általában még azok is meg tudják csinálni, akiknek nem erősségük a matek."