Jövő májustól azonban sikerülhet neki, mert megszűnnek Ausztriában és Németországban is a különböző szakmákra szóló kvóták, és szabadon lehet majd munkát vállalni.

Peter Jedlicka előadó, Munkaügyi Hivatal, Bécs:

"A válság miatt az osztrák munkaerőpiac is telített, de vannak hiányszakmák, ahová várjuk a magyarokat. Ilyen a fémipar, a hegesztő és öntő szakmák, illetve a szociális terület."

A magyar munkaügy szakemberek attól tartanak, hogy a munkaerőpiac megnyitásával a hazai minőségi, de meg nem fizetett szakemberek kiáramlása elgyorsulhat.

Rimányiné Somogyi Szilvia főigazgató-helyettes, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ:

"Már érezzük ezeket a gondokat a vendéglátás terén, tehát odakinn is csak minőségi munkaerőt várnak, én nem mondom, hogy nincs a mi regisztrációnkban szakács, igen van, csak hát őket külföldön sem tudjuk elhelyezni."

"Nekünk nem az a célunk, hogy elhajtsuk az embereket, és arra kényszerítsük, hogy Ausztriában vállaljanak munkát" - így Gyopáros Alpár, Csorna és térségének országgyűlési képviselője.

A Győr-Moson-Sopron megyei statisztikák szerint a térségben a Rábaközben a legnehezebb elhelyezkedni. A munkahelyek megszűnéséhez nem elsősorban a válság, hanem a szocialista kormányok elmúlt 8 évnyi ellehetetlenítő politikája vezetett.

Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő, Csorna, Fidesz-KDNP:

"Ha lehet, akkor még több munkahely szűnt meg, még több ember veszítette el az állását Csornán is, a termelő egységek nem telepedtek meg a városban, a helyi kis- és középvállalkozói réteg nem tudott megerősödni, inkább meggyengült, tehát a foglalkoztatási mutatók azok romlottak az elmúlt négy, illetve nyolc évben is."

Ahhoz, hogy a rábaközi foglalkoztatottság erősödjön, szükség volt a Csorna-Pápa vasútvonal újbóli megnyitására, és még nagyobb szükség volna a 8 éve ígért elkerülő út megépítésére, s ezáltal az ipari park fejlesztésére - vélik a helyiek.