Lezuhant szombaton Oroszországban a lengyel államfőt, Lech Kaczynskit szállító repülőgép, közölte egy lengyel tisztségviselő a szmolenszki repülőtérről. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint Kaczynski életét vesztette, orosz kormányzati források szerint a gépen 132-en utaztak, senki sem élte túl a szerencsétlenséget.
A lengyel elnök és felesége mellett a lengyel központi bank vezetője, a vezérkai főnök, a kabinetfőnök és a kormányzat több fontos tagja is a Tu-154-es gépen volt.
Szergej Antufjev tartományi vezető azt mondta a BBC-nek, hogy a gép leszállás közben letarolta a fák tetejét, megbillent, majd a becsapódáskor darabokra tört. a kifutópálya közelében.
A lengyel külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a gép a becsapódáskor kigyulladt, a repülőtéri mentőegységek megpróbálták kiszabadítani az esetleges túlélőket. Az egészen kis darabokra szakadt roncsokat jelenleg is fecskendőkkel oltják a sűrű ködben.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök kormánybizottságot hozott létre a baleset körülményeinek kivizsgálására, ennek élén Vlagyimir Putyin kormányfő áll. A Tu-154-est az 1960-as években vezették be, a BBC tudósítója szerint többször is figyelmeztették a lengyel vezetőket, hogy újítsák meg a kormányzati repülőket.
Kaczynski Szmolenszkből Katinyba (Katyn) látogatott volna, hogy megemlékezzen a településen 1940-ben a szovjetek által kivégzett több ezer lengyel emléke előtt. Az elnökkel tartottak áldozatok hozzátartozói is.
Putyin és Donald Tusk lengyel miniszterelnök a héten már megemlékezett a településen, ezen azonban Kaczynski nem vett részt. A lengyel elnök kérte, hogy ő is megemlékezhessen az áldozatokról a helyszínen, amit Moszkva engedélyezett neki. A BBC szerint Donald Tusk sírva fogadta Kaczynski halálhírét.
Lech Kaczynski megosztó figura volt a lengyel politikában. 2005-ben választották meg elnöknek Lengyelországban, előtte Varsó polgármestere volt. A volt lengyel miniszterelnök, Jaroslaw Kaczynski ikertestvére, aki jelenleg a Jog és Igazságosság jobboldali párt elnöki tisztségét tölti be Lengyelországban.

- - -

2006-03-25

Lech Kaczynski lengyel, és Sólyom László magyar államfő leplezte le Győrben a lengyel-magyar barátság emlékművet, Tóth Dávid alkotását. A két államfő egyaránt méltatta a két nép barátságát, és a Visegrádi Négyek jelentőségét, és lehetőségeinket mind a NATO-n, mind pedig az Európai Unión belül.

- Ez az emlékmű, amelyet látni fogunk, két fa, melynek gyökérzete egymásba fonódik méltón fejezi ki a két nép barátságát - köszöntötte a magyar államfő vendégét, majd hozzátette, a két nemzetet összefogta 1956, hiszen Lengyelország a forradalom leverése után elsőként sietett hazánk segítségére. Az államfő elmondta, ez a barátság a NATO és az Európai Unió keretein belül tud kiteljesedni, és kiemelte a Visegrádi Négyek közötti együttműködés lehetőségét is.
- A történelem rámosolygott a mi két népünkre - mondta Lech Kaczynski győri hallgatósága előtt. - Benne vagyunk a NATO-ban, benne vagyunk az Európai Unióban, a Visegrádi Négyek keretein belül tudunk működni, amire serkentek mindenkit, és népeinket egymáshoz közelebb hozhatjuk - tette hozzá a lengyel államfő. Az államfő történelmi visszaemlékezésében a Szolidaritásról és annak jelentőségéről beszélt, és megköszönte a magyarok barátságát.
A győri látogatás kapcsán a Győri Nemzeti Színházban a "?lask" Lengyel Nemzeti Folklór Együttes és a Győri Balett tartott díszelőadást. Győr polgármestere a Lengyel Köztársasági �rdemrend Lovagkeresztjét vehette át Lech Kaczynski lengyel államfőtől.

- - -

Az ellenzéki mozgalmak jogi tanácsadójaként indult el a közéleti pályán a szombaton repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski, akit ezért még internált is a kommunista hatalom. A rendszerváltás után több fontos posztot töltött be, volt szenátor, igazságügyminiszter és varsói polgármester is. Politikáját jól használt populiznus, enyhe euroszkepticizmus, és erős oroszellenesség jellemezte.

Kaczynski 1949-ben született, apja a II. világháború és a varsói felkelés veteránja volt. Gyermekkorában ikertestvérével, Jaroslaw Kaczynszkivel együtt szerepelt egy akkor népszerű gyerekfilmben. Jogi egyetemet végzett Varsóban, doktori címet szerzett Gdanskban. Az 1970-es évektől bekapcsolódott a demokratikus mozgalmakba, 1980-ban a gdanski hajógyárban megalakult sztrájkbizottság jogi tanácsadója lett, amiért 1981 decemberében - mint antiszociális egyént - internálták.

Az 1989-es választáson szenátorrá választották, majd a Szolidaritás szakszervezet alelnöke lett. Az 1992-es parlamenti választásokon független jelöltként lett képviselő. A rendszerváltáskor még Lech Walesa, az 1990-ben elnökké választott munkásvezér egyik legfontosabb tanácsadója volt. Walesa elnökként kinevezte Kaczynskit az elnöki kancellária biztonsági ügyekért felelős miniszterévé, de 1992-ben felmentette, mert összetűzésbe került a kormánnyal.

1992 és 1995 közt Kaczynski a Legfőbb Ellenőrző Kamara elnöke volt, később pedig igazságügy-miniszter Jerzy Buzek (ő ma az Európai Parlament elnöke) jobboldali kormányában. Korrupcióellenes politikája miatt rendkívül nagy népszerűségre tett szert. 2001-ben testvérével együtt saját pártot alapított, Jog és Igazságosság (PiS) néven. Kaczynskit 2002-ben Varsó polgármesterévé választották. Rendpárti politikájának egyik szimbolikus lépése volt, hogy 2004-ben betiltotta a lengyel fővárosba tervezett melegfelvonulást.

Elnökké 2005 őszén választották a mai kormányfővel, a Polgári Platformot vezető Donald Tuskkal szemben. Kaczynski az "Erős elnök, derék Lengyelország", illetve a "Negyedik köztársaság" (a lengyel történelemben a jelenlegi a harmadik köztársaság) jelszavakkal kampányolt, egyebek mellett azt ígérte, hogy eltávolítja az állami szervektől, a hadseregből és a titkosszolgálatokból az egykori kommunistákat. Ellenfelét azzal vádolta, hogy túlzottan liberális, és csak a gazdagokat képviseli.

Elemzők szerint tehetséges populista volt, aki kiállt például a halálbüntetés újbóli bevezetése mellett, vagy épp kezdeményezte az 1981-es rendkívüli állapotot bevezető Wojciech Jaruzelski tábornok lefokozását közlegénnyé. Kaczynski egy alkalommal a Lengyelországot a Szovjetunió és a náci Németország között felosztó Molotov-Ribbentropp paktumhoz hasonlította a Balti-tenger alatti földgázvezetékről szóló német-orosz megállapodást.

Mérsékelten euroszkeptikus politikus volt, vagyis nem utasította el az integrációt, csak a saját képére formálta volna. Egyebek mellett azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Lengyelország a II. világháborúban elszenvedett veszteségeire hivatkozva követelt a mainál nagyobb beleszólást az európai ügyekbe. Elnökként sokáig nem volt hajlandó aláírni az EU reformjáról szóló lisszaboni szerződést. Miután azonban tavaly ősszel az írek a második népszavazáson jóváhagyták a szerződést, ő is aláírta azt. Az euró lengyelországi bevezetéséről azonban népszavazást akart rendezni.

Politikai ellenfelei gyakran vádolták azzal, hogy tekintélyelvű rendszert akar kiépíteni Lengyelországban. Az biztos, hogy nem volt simulékony ember. Egy alkalommal például Brüsszelben több újságíró füle hallatára förmedt rá Monika Olejnikre, a lengyel TVN kereskedelmi televízió tudósítójára, aki kérdéseket tett fel neki. "Kislány, kislány, maga rajta van a fekete listámon. Ezt még meg fogja bánni. Ki fogom készíteni" - fenyegetőzött az államfő.

Az ikerhatalom

2006-ban a PiS megnyerte a parlamenti választásokat is, így Lech Kaczynski kinevezhette volna miniszterelnökké ikertestvérét, Jaroslaw Kaczynskit. Sokakat megrémített azonban az a lehetőség, hogy két, csak nehezen megkülönböztethető ember, egy ikerpár irányítsa Lengyelországot. Lech Kaczinski ezért először Kazimierz Marcinkiewiczet nevezte ki kormányfőnek, aki azonban néhány hónap múlva lemondott, így mégis megvalósult az ikerhatalom: Jaroslaw Kaczynski lett a miniszterelnök.

A PiS koalícióban kormányzott a jobboldali-katolikus Lengyel Családok Ligájával és az Andrzej Lepper parasztvezér által alapított �nvédelem nevű populista párttal. A szövetség azonban ingatagnak bizonyult, Lepper korrupciós botrányokba keveredett pártja alig egy év múlva kilépett, majd a kormányfő maga rúgta ki az összes koalíciós minisztert a kormányból. Abban bízott, hogy az előre hozott választásokon a PiS magában is többséget szerezhet, de végül alulmaradt a Polgári Platformmal szemben.

A NATO-val az oroszok ellen

Kaczynski ugyanakkor elkötelezett híve volt a NATO-nak és annak, hogy Lengyelország az Egyesült �llamok egyik legmegbízhatóbb szövetségese legyen. Elszánt híve volt például annak, hogy hazájába telepítsék az amerikai rakétavédelmi pajzs elemeit, főként oroszellenes megfontolásai miatt. "Nem a biztonságunk szempontjából az úgynevezett lator államokkal szemben, hanem más politikai okok miatt nagyon, nagyon fontos" - mondta a rakétavédelmi programról.

Lengyel elnökként határozottan kiállt az Oroszországgal 2008 nyarán háborúba keveredő Grúzia mellett. 2008 őszén személyesen is ellátogatott Grúziába, ahol Mihail Szaakasvili grúz elnökkel együtt megközelítette a szakadár tartományt, Dél-Oszétiát, amikor lövéseket adtak le a konvojukra. Kaczynski szerint egyértelmű volt, hogy a tartományt megszállva tartó orosz katonák lőttek rájuk.