"Banánaroma, narancs, kristálycukor, borsmenta, talkum, aktív szén, parafinolaj, különböző termékek. Honnan? Magyarországról, Hollandiából, stb." - összegez a megyei főállatorvos. Bejelentőlapon kell a megyei ellenőrző állomások felé az idegen szállítmányok eredetéről és összetételéről számot adnia minden cégnek, mielőtt az import élelmiszer belép az országba.

Szabó Tamás igazgató, Győr-Moson-Sopron Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás, Győr: "Átnézzük ezeket a dokumentumokat, hogy ki mit hoz be, és azután egy kockázatbecslés alapján döntünk arról, hogy a helyszínen is megnézzük a papírokat, illetve a terméket magát laboratóriumi vizsgálat alá vonjuk, vagy csak egyszerűen megnézzük, hogy mi ez. Mik a kockázatos termékek? Nyershús, belsőségek, hosszúlejáratú fagyasztott termékek, tehát amik élelmiszerbiztonsági szempontból aggályosak, kimondatlanul a szemét termékbeáramlását kívánja ez megakadályozni."

Ebben a laboratóriumban azt vizsgálják, hogy a Szlovákiából szállított szalámiból kitenyészthető-e a szalmonella kórokozója.

Tóth Judit mikrobiológus: "Minél több szúrópróbaszerű vizsgálattal kell belenyúlni ahhoz, hogy nagyobb legyen a találati esélyünk. Tehát itt a kórokozóknál ez ezért nagyon lényeges. Amikor pedig már érzékszervi elváltozás van, ami végül is már romlást okozó, őket valóban már érzékszervileg is ki lehet szűrni."

A gazdák szerint fontos volna, hogy az áruházak polcain is fokozottabb legyen az ellenőrzés, és fontos az is, hogy a másodlagos élelmiszervizsgálat semmi esetre se helyettesítse az előállítás helyén végzett elsődleges vizsgálatokat.