Aki kockáztat, fizessen
Hogy a tervezett adónemet végül elfogadják-e, az elvileg a következő hetekben, a kabinet strukturális reformjainak ismertetése után derül ki – addig viszont érdemes a javaslat alapgondolatát, lehetséges előnyeit és mellékhatásait is megvizsgálni. Az adónem eredetileg nem is kormányzati, hanem civil elképzelés volt, ám a kabinetnek megtetszett az ötlet: a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület javaslata szerint a szerintük egészségkárosító termékek – így például a szénsavas üdítők, hamburgerek, chipsek, dohány- és alkoholos termékek – után kiszerelési egységenként 10 forintos egészségügyi hozzájárulást kellene fizetni, ami becslésük szerint évi 100 milliárdos(!) plusz bevételt jelentene. Az így befolyt összegeket a szövetség - és a kormány is – az egészségkasszába helyezné. Időközben felmerült, hogy szélesíthetnék a különadó-köteles termékek listáját, amin így a só, a zsír és a cukor is szerepelne. Cséfalvai Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára február közepén már tényként kezelte az adónem bevezetését: a HírTV-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, a terhek nem egyenlő elosztásával jár, ha valaki kimutathatóan egészségkárosító élelmiszereket fogyaszt és kórházi kezelését később a társadalom fizeti. „Nyilvánvaló, hogy aki ezeket a termékeket fogyasztja, annak a rizikót is vállalnia kell” – jegyezte meg a politikus.

Lehetne iskolagyümölcs is
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint a hamburgeradó jelentősen rontana a magyar élelmiszeripari vállalkozások regionális versenyképességén, melyek az uniós szinten kiemelkedően magasnak számító ÁFÁ-t is fizetik. Az ÉFOSZ szeretné, ha a kérdésben velük is egyeztetnének – illetve, ha a kormány előzetes hatástanulmányt készítene az adóztatni kívánt termékekről és plusz adóteher vonzatairól is. A fogyasztóvédők más okból, de szintén kérdésesnek tartják a tervezetet: szerintük nincs garancia arra, hogy az érintett gyorsétterem-láncok nem hárítják majd a vásárlókra a többletet. „Monitoring-rendszer is kellene, hogy ne a fogyasztók fizessenek rá a kezdeményezésre” - vélte szerkesztőségünknek nyilatkozva Eitmann Norbert, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) elnöke. Eitmann szerint a különadó segítésével olcsóbbá lehetne tenni az úgynevezett bioélelmiszereket is – amik a társadalom egy jelentős része számára megfizethetetlenek. Ez, és az egészséges életmódra nevelő kampány valóban segíthetne a fogyasztói hozzáállás megváltoztatásán – mondta a KÖFE vezetője.

Horváth György, a Fogyasztóvédők Országos Egyesületének (FOE) elnöke ugyanakkor illúziónak tartja, hogy a hamburgeradóból származó összegeket az egészséges élelmiszerek árkompenzációjára fordítanák. „Itt egyértelműen a bevételnövelés a cél, a plusz pénzt pedig az egészségügyi rendszer fenntartására fordítják; Magyarországon piacgazdaság működik, így nem is lenne szerencsés, hogy a kormány egy terméktípust propagáljon a másik kárára” – mutat rá Horváth, aki szerint – azon túl, hogy a hamburgeradót kivetik – már az iskolában el kellene kezdeni az egészséges táplálkozás népszerűsítését. „Jó ötlet volt például az iskolatej-program: ha ennek példájára bevezetnék az iskolagyümölcs rendszerét is, és minden gyerek kapna naponta egy almát vagy más terményt, már azzal sokat lehetne elérni” – mondja a FOE elnöke. A gyümölcsprogram további előnye lenne, hogy folyamatos munkát adna a termelőknek, és több száz új munkahelyet is teremtene. Horváth szerint – ha már adókat vetünk ki – akkor tisztázni kellene, hogy a boltokban mi számít egészséges, illetve egészségtelen terméknek: ha a kóla a gyorsétteremben káros, akkor az üzletben és a rendes étteremben is az lesz, ahogy a főként szóját tartalmazó felvágott, vagy a chips szintén, nem igazságos tehát csak a gyorséttermeket megadóztatni – mutat rá Horváth György.

Hamburger és körhinta
A fogyasztóvédők és az élelmiszeripari szervezetek egyaránt szeretnék tudni, konkrétan milyen termékeket is adóztatna meg a kormány – magyarán, mi számít egészségre káros árunak. Erre vonatkozóan úgy tűnik, még nincs adat, bár előzetes vizsgálat nélkül nehéz lenne szakszerű döntést hozni. A hamburgeradó kivetésére jogosult Nemzetgazdasági Minisztérium későbbre adna választ minden, az adóra vagy a termékekre vonatkozó kérdésre. Szerkesztőségünk érdeklődött az ÁNTSZ-nél is, kaptak-e hivatalos felkérést az egészségtelennek tartott élelmiszerek vizsgálatára. A tisztiorvosi szolgálat pár részkérdésre választ ígért – a későbbiekben –, ám szerintük ebben a témában nem ők, hanem a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal az illetékes. Utóbbi szintén hárította a megkeresést, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (MÉBIH) ajánlva, ahonnan ismét a szakigazgatáshoz, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) irányítottak minket. A tárca munkatársa szerint erről még nincs adat, mivel az adónem elfogadásáról sem döntöttek. A VM később levélben üzent: e szerint adópolitikai ügyekben a Nemzetgazdasági Minisztérium adhat választ - igaz, kérdésünk az élelmiszerek vizsgálatára vonatkozott. A kör tehát bezárult, érdemi tájékoztatás nélkül.

Koncz Tamás

Forrás: OrientPress Hírügynökség