Viktória Delicat & C@fe
Győr Jereváni u. 43
Tel.: +36-96-410-497
Cserpes tejtermékek, Pelle- Molnár Kézműves bonbonok díszcsomagolásban, házhozszállítással is!
Nagyanyám, anyukám idejében még úgy tudom, az volt a hagyomány, hogy a névnap tulajdonképpen a védőszent ünnepe.
Amikor a gyerek nevet kap, akkor védőszentet választanak neki. Ha több azonos nevű szent van a naptárban, akkor a születésnap utáni első névnap tartozik hozzá, ezt kell ünnepelni.
László esetén, mivel 2 László van: aki júni. 27. és aug 8. között született, annak a névnapja aug 8., az összes többi Lászlóé júni 27. Ezért mondják, hogy júni 27. a fő László nap, hiszen az év nagy része oda tartozik.
Ma már kevesen tartják be ezt a névnap rendet. Különböző más szempontokat is figyelembe vesznek, pl, hogy a családi ünnepek egyenletesen osztódjanak el az évben, vagy éppen fordítva: együtt lehessen megtartani több rokonét és a távollakó családtagok könnyebben megoldhassák az utazást, ünneplést. Mindez nem számít, mert csak forma.
Aki hisz benne, hogy van ilyen védelem, annak nem árt tudni, hogy a védője az a szent, akinek ünnepe a születésnapja után előbb következik. ? a hagyomány szerint az őrangyal mellett működik. Nem is értem, hogyan érheti ennyi baj a világot, az embereket?
Akinek csak egyetlen névnapja van, mint a Kláráknak? Az ne válogasson!

Márciusi névnapok egyes vallási irányzatokban
Március 19. Szent József
Az ácsok védőszentjének tartják pl. a Római Katolikus egyházban
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony szintén a Római katolikus vallás egyik ünnepe
Az angyali üdvözlet ünnepe. Az
Egyház tanítása szerint Mária ezen a
napon fogadta méhébe Jézust.

Egy kicsit a háttérről, miért is írtam ezt egyes vallások ünnepének?

Ilyenkor, az augusztusi nagy vallási ünnepek idején joggal merül fel a kérdés, hogy ezek mennyiben tekinthetők kereszténynek, azaz mennyire állnak összhangban a valamennyi felekezet által a keresztény hit zsinórmértékeként elismert Bibliával?
Valóban zavarbaejtő, hogy a római katolikus felekezet minden év augusztus 15-én Magyarországon fényes külsőségek között a Nagyboldogasszonyt ünnepli, amely köztudottan a magyarság ősi pogány istennője. Sőt az esztergomi érsek vezetésével minden évben mint patrónának � azaz védőasszonynak � neki ajánlják fel az egész országot. A bibliai kinyilatkoztatástól radikálisan eltérő régi, pogány magyar elképzelések szerint az ég hét egymás fölötti szintre tagolódik, mindegyikben egy-egy úrnő, azaz régi magyar nyelven "boldogasszony" uralkodik, közülük a hetedik, a Nagyboldogasszony a leghatalmasabb. Ennek ismeretében még különösebb, hogy a római egyház nemcsak a Nagyboldogasszonyt ünnepli, hanem az egyházi naptár rendje szerint külön ünnepe van a Gyertyaszentelő Boldogasszonynak (február 2.), a Gyümölcsoltó Boldogasszonynak (március 25.), a Sarlós Boldogasszonynak (július 2.) a Havas Boldogasszonynak (augusztus 5.), a Kisboldogasszonynak (szeptember 8.). Közülük a Nagyboldogasszony, a Kisboldogasszony és a Sarlós Boldogasszony ünnepe egészen 1948-ig egyben hivatalos állami ünnepnap is volt. Ekkor az országgy?lés törölte őket azok sorából.
Mindez korántsem magyar specialitás, hiszen például a lengyel katolikus egyház július 2-án a "Gyümölcsök Istenanyját" (Matka Boska Jagodna) ünnepli, augusztus 15-én a "Gyógyfüvek Istenanyját" (Matka Boska Zielna), szeptember 8-án pedig a "Vetések Istenanyját" (Matka Boska Siewna).

Istennő � álnéven

A felsorolt női istenségek, illetve más népeknél található további megfelelőik, a hivatalos katolikus magyarázat szerint valamennyien egyetlen személlyel azonosak, Jézus Krisztus anyjával, Máriával, s így e különböző elnevezések alatt mindig Mária tisztelete folyik.
Ezzel szemben a beható vizsgálatok egészen más eredményt mutatnak. Egyértelm?en megállapítható, hogy a Mária-kultusz esetében nem Jézus anyjának a felfokozott tiszteletével állunk szemben. Azért nem, mert e nagyfokú vallásos tiszteletben részesített Mária ismertetőjegyei, tulajdonságai döntő többségükben nemcsak nem egyeznek, hanem kifejezetten ellentétesek a Bibliában szereplő Máriáéval. Megdöbbentő, de végső eredményként az állapítható meg, hogy Mária neve alatt lényegében ősi pogány istennők kultusza folytatódik tovább. Ezek többségét még az erőszakos térítéssel katolikussá tett, de régi isteneikhez továbbra is szívósan ragaszkodó európai népek a klérussal kialakult kompromisszum nyomán menekítették be a hivatalos egyházba Mária neve alatt. E folyamattal szoros összefüggésben a későbbi századok folyamán még erőteljesebben pogány istennők képére formálódott át a bibliai Mária alakja.
Megjegyzendő, hogy a pogány felfogás szerint nem az volt a lényeges hogy egy istenséget milyen néven tisztelnek, hanem az, hogy kultuszát folyamatosan gyakorolják. Egyugyanazon istent vagy istennőt különböző területeken más-más néven tiszteltek, így olvadt össze a görög és római istenek világa, s tekintették a görög Artemiszt azonosnak a római Dianával, Nikét Victoriával és így tovább. A Mária-kultusz értékeléséhez is számos támponttal szolgál az i. sz. II. századi filozófus és pogány főpap, Apuleiosz beszámolója arról, hogy miként találkozott az általa tisztelt �zisz istennővel. Az általa említett istennők kultusza ugyanis a későbbiekben jelentős részben a Mária-tisztelet keretében tudott folytatódni. Imáját így kezdte: "�g királynője, légy akár Ceres a gyümölcsök anyja, vagy a mennyei Venus, vagy Phoebus nővére, akit most az epheszoszi dicső templomban imádnak, de akármilyen néven, akármilyen szertartással, és akármilyen megjelenésedben kiáltanak is hozzád, kérlek, segíts most rajtam nagy bajomban." A hívásra megjelent �zisz, majd más neveit is felsorolta: Minerva, Venus, Diana, Ceres, Juno. Végül elmondta, hogy az egyiptomiak nevezik őt igazi nevén, �zisz királynőnek.
Idézet: Hetek http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/199908/a_maria_kultusz_eredete

Folytatjuk....