Ötéves forma fiúcska szaladgál a koraszülött mentő és a tűzoltóautó között. Mutatja Gál Doktornő: ő az, akiről a fotó készült a koraszülött mentő oldalán. Rácsodálkozunk. A képen a csövektől, lélegeztetőtől alig észrevehető szempár. Cérnakéz, szinte átlátszó bőr. A döbbenettől sokáig csak álltunk, mire előkerült a fényképezőgép, a kisfiú, akinek sokan ránézésre az életet sem szavazták volna meg, talán már épp fára mászott. Később azért visszatért egy muffint majszolva, de róla szóljon inkább majd egyszer egy külön történet.

Sok-sok segítő kéz ért itt össze, játékplacc épült, pakoltak a Lurkósok és még a Gyermekek Házából is jutott vidám madár, és mindenféle mókás holmi az Aranypartra.

Szombaton már tizenegyedik alkalommal rendezték meg a győri Koraszülött PIC-NIK-et. Hogy miért PIC? Ez a kis mozaikszó minden koraszülött gyermek szüleiben emlékeket idéz. Kinek gyötrelmes, fájdalmas, kinek csodával határos, kinek maga az élet. A PIC a Perinatális Intenzív Centrum rövidítése, ide kerülnek az intenzív ellátásra szoruló újszülöttek. Speciális műszerekkel, inkubátorokkal, mini arcocskákra méretezett lélegeztetőkkel, apró kötött sapkákkal, és jellemző csipogó, sípoló hanggal, amitől minden idejáró szülőben naponta többször is megáll az ütő.
Kikerülni innen egyszerre felemelő és félelmetes. Hiszen egy átlag újszülött három és fél- négy kilójához képest, innen két kilogramm súlyú gyerekeket engednek haza. Akiknek még talán mindig nem szabadott volna megszületni, de hát itt vannak. Élnek. Nőnek, okosodnak, kúsznak-másznak, talán egy picit lassabban, talán egy kicsit megfontoltabban, de mindent megtesznek azért, hogy a szüleik megnyugodjanak és felfogják végre, amit ezek a kis hősök üzennek nekik: Látjátok? Itt vagyok!

Ezt a sokszor hihetetlen változást persze az őket gyógyítók, gondozók is szívesen konstatálják, ezért is jók ezek a találkozók. Mindenhonnan csak ezt hallani: Úristen! Tényleg te vagy? Mekkorát nőttél!

Hangulatjelentés mozgóképen:

Sok segítő kéz ért itt egymáshoz. Gyűltek az adományok az inkubátorban, aminek az ajtaját minden hozzájáruló szülő soha el nem múló rutinnal pattintotta fel, s talán benyúlva még mindig érezte azt a csöpp kobakot, akiért annyit aggódott. Sok szülői felajánlást kap az osztály munkáját támogató Egészséges Újszülöttekért Alapítvány. És vannak olyan civil szerveződések is, melyeket szintén szülők alapítottak. Facebookos csoportot hoznak létre, apró ruhákat gyűjtenek és varrnak, hogy segítő kezet nyújtsanak nem csak az osztályon dolgozóknak, hanem azoknak is, akikre még csak most vár a neheze. És még csak nem is tudnak róla.

Itt minden speciális méretű. A ruhák, a cumisüvegek, a vérnyomásmérők, a pelenkák. A Koraszülöttekért Országos Egyesület ruha adománnyal, az utógondozásban profi Lurkó Alapítvány kipróbálható speciális fejlesztő eszközökkel érkezett a PIC-NIK-re. Kellene még sok holmi. Életmentő műszerek, lélegeztetők. Inkubátorral jelenleg jól ellátott az osztály. De ez egy másik történet. A szombat a mosolyé volt. A leghálásabb mosolyé a világon.