Közel ötven házat és udvart tett lakhatatlanná a lúgos iszapár Kolontáron. A tározóhoz legközelebb fekvő ingatlanokba a lakók nem akarnak visszaköltözni, az épületeket várhatóan eldózerolják. A házak egy része jelzáloghitelből épült. Az érintett tulajdonosok nem tudják, hogy a katasztrófa után is fizetniük kell-e a törlesztőrészletet.

A bankok egyelőre tanácstalanok. A szerződéses jogviszonyt is szabályozó polgári törvénykönyv ugyan kimondja, hogyha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a bank kérheti a helyreállítást. A kérdés az, hogy jelen esetben ki lenne köteles a zálogtárgy, vagyis a ház helyreállítására. A veszélyes üzemnek minősülő timföldgyár tulajdonosát a törvénykönyv kártérítésre kötelezi. A jogszabály azonban mentesíti a kártérítés alól a tulajdonost, ha bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan ok idézte elő. A Mal Zrt. pedig épp ezt teszi, amikor természeti katasztrófára hivatkozik.

– A jelenleg hatályos törvényeket vizsgálják szakembereink, múlt héten elkezdődött a sajnálatos katasztrófa-helyzetnek értékelése – mondta el a hírTV-nek Mészáros Tibor. A K&H lakossági üzletágának igazgatója hozzátette, minél előbb szeretnék a lehető legjobb megoldást megtalálni.

A polgári törvénykönyv a vis maior-helyzetet nem definiálja, a banki magatartáskódex pedig csak a nagyfokú pénzpiaci zavart tekinti annak. A költségvetés vis maior tartalékának felhasználásáról szóló jogszabály természeti csapást ért alatta, az ipari katasztrófát nem tartja annak.

Kiterjesztik az áldozatokra a vis maiort?

– A természeti katasztrófákról szól jelenleg a törvény, ezt át kell tekinteni, mind a kormánynak, mind a parlamenti bizottságoknak – mondta el Pintér Sándor. Felül kell bírálni, lehet, hogy a vis maior esetében a sérültekre ki kell, hogy terjesszük, de nyilván a vállalatok, magánszemélyek kártérítését, akiknek a cselekménye miatt ez bekövetkezett, azt semmilyen jogi felelősség alól nem akarjuk mentesíteni – tette hozzá a belügyminiszter.

A kormány egyébként a napokban módosította a vis maior-tartalék felhasználásának szabályait. Eszerint egyszeri, szociális támogatást kaphat a lakosság azon a településen, ahol a lakóépületek jelentős része természeti csapás következtében vált életveszélyessé. Az iszapkatasztófát azonban a kormány álláspontja szerint nem a természet, hanem emberi mulasztás okozta.

hírTV