Nem a hazánkban, sokkal inkább a németországi és ausztriai területeken leesett jelentős hó mennyiség jelenthet veszélyt. A kisalföldi településeken tartanak az árvíztől, de sokan jobban félnek a védekezési költségektől. Több önkormányzat még a két évvel ezelőtti kiadásait sem zárta le, a vis maior-források nem fedezték a kárenyhítést, sok községnek pedig arra sincs pénze, hogy a minden elöntéssel fenyegetett település számára kötelező vízkár elhárítási tervét elkészíttesse.

Két éve 800 ember dolgozott a gátakon a Győr melletti Bőnyben. A három alkalommal is kiöntött Cuhai-Bakony ér 120 házban okozott károkat.

"Hét utcából egyedül a Táncsics utcát tudtuk rendbe tenni, mert csak erre kaptunk úgy pénzt, hogy megoldható legyen a legolcsóbb technológiával" - mondta a bőnyi polgármester.

Hiába volt elrendelve néhány napig katasztrófahelyzet, a bőnyi károk és a védekezési munka költségeinek jelentős részét az állam nem térítette meg. A falu szűkös költségvetéséből 5 millió forint kellett a munkálatokra kifizetnie.

Muraközi László polgármester, Bőny, független: "A Bakony-ér mederkotrása a 2010-es ígéretek ellenére elmaradt, és ami jelen pillanatban a helyzet, és a tavalyi információk is ezek, 2014 előtt semmiféleképpen nem kerül sor a Bakony-ér rendbetételére."

"Az árvízi védekezésnél közreműködő vállalkozók, akiknek nagyobb munkagépük van, szállítókapacitásuk van, azokra mindig számíthatunk, csak a probléma az, hogy az ő kifizetésüket nem tudtuk hosszútávon megoldani" - így Csaplár Zoltán mecséri polgármester.

A Mosoni-Duna-parti Mecséren a helyiek önerőből nyúlgátat építettek, az állam pedig ígéretet tett a falutól Lébényig nyúló védmű megépítésére.

Csaplár Zoltán polgármester, Mecsér, független: "Ha védekezni kell, és nincs elrendelve katasztrófahelyzet, akkor a védekezési költség 75 %-t téríti meg az állam a vis major keretein belül, a 25 %-át nekünk kell lenyelni. Na most, egy kis számítást lehet végezni, hogy egy 45 milliós költségvetésben, ez a pár millió forint, amit sehova nem tudunk betervezni, nincs tartalékunk, azt a község üzemeltetésétől kell elvenni."

A vízügyi szakemberek szerint egyelőre nagyobb árhullámtól nem kell tartani, ellenben minden elöntéssel fenyegetett településnek rendelkeznie kell olyan vízkár elhárítási tervvel, amit baj esetén alkalmazni tud.

Láng István főosztályvezető, Országos Vízügyi Főigazgatóság: "A településeknek vízkár elhárítási tervekkel kellene rendelkezni, azért mondom szomorúan, hogy kellene, mert nem minden település képes ezeket elkészíteni, általában pénz hiányában, itt most egy szigorú ellenőrzést kezdeményeztük közösen a katasztrófadelemmel, aki az önkormányzati védekezést is felügyeli, és ezeket a vízkár elhárítási terveket fogjuk most felülvizsgálni."

Láng István szerint vízkár elhárítási tervvel az érintett települések legfeljebb 50-70 százaléka rendelkezik. Egy ilyen munkaanyag ára lakosságszámtól függően 300 ezer forinttól 2 millióig is terjedhet.