G8 kontra G20

A Historica-Dominion Institute kutatása szerint erős eltérés mutatkozik a legfejlettebb és a fejlődő államok lakosai között, a G8 csúcson az előbbiek csoportjába tartozó Kanada nemzetközi szerepének és politikai erejének megítélése között. Ez év június végén a világ gazdaságilag legfejlettebb országait és Oroszországot tömörítő G8, továbbá a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót képviselő G20 csúcstalálkozónak párhuzamosan otthont adó Kanada csak az utóbbi országok lakosai szerint valódi nagyhatalom. 24 ország, 18 ezer lakosának az Ipsos Reid által történő megkérdezése szerint a G8 országok állampolgárainak csak 50 százaléka látja úgy, hogy Kanada gazdasági nagyhatalom, míg a leggyorsabban fejlődő India, Kína, Brazília és Oroszország lakóinak 76 százaléka vélekedik ugyanígy. Az észak-amerikai országot a G8-as régió 44, míg a fejlődő országok 69 százaléka tekinti befolyásos nemzetközi politikai szereplőnek.

 

Kanada erősnek látja magát

A felmérés szerint a kanadaiak némileg pozitívabban értékelik saját helyzetüket, mint ahogy a többi gazdaságilag erős állam látja azt. Az 55 százalékos nemzetközi átlaggal szemben ugyanis a kanadaiak 67 százaléka véli úgy, hogy az ország hatást gyakorolhat a nemzetközi ügyek alakulására. A kérdésben Brazília és India (74-74%) látja legerősebb helyzetben az észak-amerikai országot, míg Japán és Svédország lakóinak csak harmada minősíti erős hatalomnak. Ugyanez áll az állam gazdasági erejére is: míg Kanada 68, addig a világnak csak 62 százaléka tekinti az országot gazdasági nagyhatalomnak. A legtöbb pozitív véleményt Oroszország (79%), Brazília és Kína (78-78%) lakosai fejezték ki, míg a britek (43%), németek (41%), japánok (40%) és svédek (33%) többsége gyengébb gazdasági szereplőnek titulálta.

Kanada a kanadaiak 81 százaléka szerint jelentős szerepet játszik a béke és az emberi jogok nemzetközi érvényesülésében, míg a többi megkérdezett ország lakosainak csak 67 százaléka véli ugyanígy. Dél-Afrika lakosai bíznak legnagyobb arányban (80%) Kanada erős szerepében, míg Svédország állampolgárainak csak 37, Németországban pedig 45 százalék vélekedik ugyanígy.

Érdekes módon, míg a 23 ország válaszadóinak 60 százaléka úgy látja, Kanada az Egyesült Államok óhajait és céljait követi a nemzetközi ügyekben, a kanadaiak még nagyobb, 71 százalékos arányban értenek egyet ezzel. Leginkább az indiai megkérdezettek érzik úgy, hogy Kanada déli szomszédját követi, míg legkevésbé a svédek és japánok látják így a helyzetet. Az Egyesült Államok lakóinak 54 százaléka érzékeli országa követőjeként Kanadát.

A kanadaiak a csúcstalálkozóra időzített felméréssorozat szerint csak országuk környezetvédelmi helyzetével elégedetlenek. Míg ugyanis a vizsgált országokban megkérdezettek 81 százaléka látja úgy, hogy Kanada más iparilag fejlett országokhoz képest felelősségteljesebb zöld politikát folytat, addig a helyieknek csak 68 százaléka véli ugyanígy.

Örülnek az érkezőknek

A Harris/Decima egy párhuzamosan közzétett közvélemény-kutatása szerint Kanada örül, hogy otthont adhat az iker-csúcstalálkozóknak. Bár az esemény megrendezése rendkívüli költséget jelentett az államnak, amelyek szükségességével nem mindenki ért egyet, a kanadaiak 76 százaléka fontosnak tartja, hogy idén hazájukban ülnek össze a világ vezető hatalmainak képviselői. Mindennek ellenére az eseménytől nem sok előrelépést várnak: a június 25-26-án megtartott G8 esetében a válaszadók 63, a június 26-27-én esedékes G20 ülésre vonatkozóan a megkérdezettek 68 százaléka véli úgy, hogy nem születnek jelentős változást eredményező megállapodások.