Városlista
2022. január 23, vasárnap - Zelma

Hírek

2019. Augusztus 15. 11:46, csütörtök | Életmód

Káros az egészségre a vízipipázás

Káros az egészségre a vízipipázás

Egy úttörő amerikai kutatás szerint a vízipipa szívása veszélyesebb lehet, mint a dohányzás más formái.

A vízipipa egyre népszerűbb, Európában és az Egyesült Államokban a felsőoktatásban tanulók közül minden ötödik kipróbálta már. A Kaliforniai Egyetem irvine-i intézményének (UCI) kémikusai egyedi kialakítású tesztelőberendezéssel vizsgálták meg a vízipipa károsanyag-kibocsátását egy átlagos pipázás során, eredményeiket az Aerosol Science and Technology című szaklap friss számában tették közzé.

A kutatók megállapították, hogy egyetlen szippantás a vízipipából ugyanannyi mérgezőanyagot tartalmazhat, mint egy egész cigaretta elszívása.

"A vízipipából beszívott füstben számos mérgező és ártalmas anyag van:

- nikotin, ami dohányfüggőséget okozhat,
- irritáló karbonilvegyületek,
- valamint olyan ismert rákkeltő, mint a benzol.

Mivel egy szippantással nagyobb mennyiség kerül a tüdőbe és tovább is tart a vízipipázás, így gyakran több mérgezőanyaggal károsítja a használóját, mint a cigaretta" - mondta Veronique Perraud, a kutatás vezető szerzője.

A kísérletben a vízipipa nagy mennyiségű szén-monoxidot is előállított, ami főként az edényben található dohány vagy más növénykeverék melegítésére szolgáló faszén égéséből származott. A tanulmány számos esetet említ, ahol a pipázók szén-monoxid-mérgezést szenvedtek.


A növényi keverék még rosszabb

A közönséges dohány mellett a kutatócsoport nikotinmentes növényi keveréket is tesztelt, amelyet egészségesebb alternatívaként árulnak. A kísérlet azt mutatta, hogy a keverék beszívott füstjében még nagyobb arányban találhatók mérgező gázok. Korábbi tanulmányok a vízipipázás szokásának kockázatait elemezték, a UCI projektje azonban az első, amelyik a beszívott füstben lévő rendkívül kicsi, úgynevezett ultrafinom - 100 nanométernél kisebb átmérőjű - szemcséket vizsgálta.

Tömegspektrométerrel és az egyetem egy kutatócsoportja (Smith Group) által tervezett műszerrel a pipázás valós idejében mérték meg a füstben lévő gázok és a szilárd anyagok összetételét, ebben különbözött a munkájuk az eddigi tanulmányoktól.

"A kutatók általában a füstszűrőben egy dohányzási esemény alatt összegyűlt mintát vizsgálják, ez egyetlen adatot jelent. A mi technológiánkkal, amely a dohányzás elején, közepén és végén is méri az emissziót, azt is ki tudtuk mutatni, hogy a dohányzás első 10 percében több ultrafinom részecskét tartalmaz a beszívott füst, mint a további részében" - folytatta Perraud. Az apró szemcsék jelentősen veszélyeztetik az egészséget, mivel a légzőrendszer mélyére hatolnak, a legapróbbak a vér-agy gáton is átjutnak.

Az egyik legnagyobb mítosz a vízipipáról, hogy az edényben lévő víz kiszűri a mérgezőanyagokat, így védi a használót.
A kutatás kimutatta, hogy ez a legtöbb gázra nem igaz, ráadásul a víz valójában elősegíti az ultrafinom részecskék kialakulását, talán hűtő hatása miatt"
- mondta Perraud.

(Science Daily\MTI)

Forrás: origo.hu

Kép: hir.ma

Ezek érdekelhetnek még

2022. Január 22. 19:25, szombat | Életmód

Először találtak nanoműanyag-szennyeződést a Föld mindkét pólusán

Először mutattak ki nanoműanyag-szennyezést mindkét sarkvidéken, ami azt jelzi, hogy az apró szennyező részecskék az egész Földön elterjedtek - írta meg a The Guardian.

2022. Január 22. 08:00, szombat | Életmód

Az omikron ellen emlékeztető oltásra van szükség az uniós gyógyszerügynökség szerint

Bár a koronavírus omikron változata által okozott fertőzést és enyhe megbetegedést a jelenlegi vakcinák kevésbé tudják megakadályozni, az oltás,

2022. Január 21. 14:07, péntek | Életmód

Naponta több mint 1,5 milliárd tonna víz olvadt az óceánba a gigantikus A68 jéghegyről

Naponta több mint 1,5 milliárd tonna édesvíz került az óceánba a gigantikus A68 jéghegyről, amikor a legintenzívebben olvadt.

2022. Január 20. 13:03, csütörtök | Életmód

Felfedezték a világ két legkisebb szárazföldi csigafaját

A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével.