Városlista
2024. április 27, szombat - Zita

Hírek

2012. Október 28. 05:00, vasárnap | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

'Katasztrófahelyzet esetén mindig az emberi élet mentése az első'

'Katasztrófahelyzet esetén mindig az emberi élet mentése az első'

2000-ben alakult meg a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amelynek megalapítása után nem sokkal következett be a cianid-szennyezés a Tiszán, majd a szolnoki árvíz, és azóta is számos katasztrófahelyzettel, közte a vörösiszappal kellett megküzdeniük – Dr. Bakondi György főigazgató az első katasztrófavédelmi törvény megalkotásának évétől foglalkozik katasztrófavédelemmel, pontosan ismeri a szervezet feladatait és működését, erősségeit és gyengeségeit. Életpályájáról, az új törvényből következő változásokról, a katasztrófahelyzetekkel való szembenézésről beszélt a Rádió Orient műsorában.

A rendszerváltás után a határőrségnél kezdte karrierjét, majd 1992-ben, az özönvízszerű esőzések idején nevezték ki az újjáépítéseket vezető kormánybiztosnak. Ekkor kezdett el katasztrófavédelemmel foglalkozni, és a parlament is ebben az évben alkotta meg a törvényt, ami a katasztrófavédelmet kivette a honvédelmi irányítás alól. 2000-ben alakult meg a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, számos új szakértőre, egy teljesen új szemlélet kialakítására volt szükség. Az alapítás után nem sokkal történt a cianid-szennyezés a Tiszán, majd a szolnoki árvíz, és azóta is számos katasztrófahelyzettel kellett megküzdeniük. Ez év januárjától pedig új katasztrófavédelmi törvény lépett hatályba, megalkotásakor figyelembe véve az elmúlt évek tapasztalatait, a szervezet feladatait és lehetőségeit – ismertette a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője a szervezet kialakításának körülményeit és munkáját.

Katasztrófahelyzet esetén mindig az emberi élet mentése az első – emelte ki Bakondi György főigazgató és hozzátette: a bajba kerültekkel való foglalkozás megszervezése komoly logisztikai feladat, egészségügyi és pszichológiai segítséget is nyújtani kell nekik. Ezután a prognózis készítése következik, a vörösiszap-katasztrófa esetén például az MTA helyszínre érkező tudósai megvizsgálták a gátakat, jelentésük nem zárta ki még egy gát átszakadásának lehetőségét. Ezért döntöttek Kolontár kiürítése és Devecser esetleges kitelepítésének megszervezése mellett. Meg kellett oldani a házak és ingóságok védelmét, de még a háziállatok ellátását is. Folyamatosan erősítették a gátakat, majd a veszély elmúltával a térség mentesítésével kellett foglalkozniuk. Az élővizek védelme is kiemelt fontosságú volt, hiszen ha a vörösiszap eléri a Dunát, az ügy nemzetközi szintre emelkedik. Vízmérnökök segítségével keresztgátakat építettek, gipszet és savat szórtak a folyókba, hogy semlegesítsék a nátronlúgot, így hárítva el a nemzetközi katasztrófahelyzetet. Igazságügyi ingatlanbecslés során felmérték az elpusztult házak értékét, a lakók dönthettek, hogy az újépítésű lakóparkban választanak lakást, vagy Magyarország más településén. A kormány megtérítette az ingóságokat és az állatállományt is, majd a külterületek megtisztítása következett – mondta el a főigazgató a vörösiszap-katasztrófa körülményeiről.

A lakossággal történő kapcsolat rendkívüli időszakban kiemelten fontos. Ebben nagy segítséget jelent a média. Az új médiatörvény értelmében a közszolgálati média köteles a főigazgatóság nyilatkozatait közzétenni. A megyei és országos szervezetnek is vannak szóvivői. Megfelelő tájékoztatás esetén az állampolgárok sokat tehetnek, és tesznek is a saját biztonságuk érdekében – hangsúlyozta a közigazgatás rádiójának vendége.

A januárban bevezetett katasztrófavédelmi törvény az intézményrendszer gördülékeny működését, közbiztonsági alaprendeltetésének betöltését tartja szem előtt. A 2010-es helyzet elemzése alapján kiderült, hogy nem működik a polgári védelmi rendszer, a településeken nem voltak vízkárelemzések, kockázati tervek, nem létezett iparbiztonsági hatóság. Ma már a törvény szerint a különböző területeket egységben, hatósági jogkörökkel felvértezve szervezik meg. A cél nem a hősies katasztrófamentés, hanem a veszélyes helyzetek elhárítása aprólékos, gondos munkával. A veszélyhelyzetet a parlament mondhatja ki és hosszabbíthatja meg, ezt megelőzően azonban vannak olyan esetek, amikor a normál működéstől eltérő lépéseket kell megtenni. A katasztrófaveszély időszakában haladéktalan intézkedésekre van szükség, hogy a káros hatások minimalizálhatóak, a veszély elhárítható legyen. Ehhez fegyelmezett, jól működő testületre, állami segítségre és az állampolgárok bevonhatóságára van szükség – emelte ki a főigazgató és hozzátette: szeretnék erősíteni az önkéntesek táborát. A csapatépítéshez felkészültségre, eszközökre és szervezettségre is szükség van. A katasztrófavédelem újoncainak kötelező képzésen kell részt venniük. A három hónapos alapkiképzésen a rendőrhallgatókkal tanulnak együtt (jelenleg kétszázhárom újoncuk van). Alapismereteik ugyanazok lesznek, és egymás képességeinek ismeretében könnyebb lesz számukra az együttműködés – mondta el befejezésként Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 27. 06:00, szombat | Belföld

Mentőautó ütközött Budapesten, többen megsérültek

Mentőautó ütközött össze egy személyautóval Budapesten a Nagykörúton, a Király utcánál péntek este, a karambolban többen megsérültek.

2024. Április 27. 06:00, szombat | Belföld

Működő gyermekvédelem létrehozását követelte demonstráción Magyar Péter

Működő, a gyermekeket valóban védő gyermekvédelmi rendszer kialakítását követelte Magyar Péter, a volt igazságügyi miniszter volt férje a Belügyminisztérium épülete előtt megtartott demonstráción, pénteken Budapesten.

2024. Április 27. 06:00, szombat | Belföld

Ásványolaj szövetség: a középmezőnyben vannak a magyarországi üzemanyagárak a környező országok között

Európai uniós összehasonlításban a magyarországi benzinárak a 18., a dízelárak a 12. helyen állnak, a környező hat országgal összehasonlítva pedig továbbra is a középmezőnyben van Magyarország

2024. Április 27. 06:00, szombat | Belföld

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: azért erősítjük a honvédséget, mert békét akarunk

Azért erősítjük a honvédséget, mert békét akarunk, van mit megvédenünk: van családunk, hazánk, otthonunk, nemzetünk