Generációs transzferek

A közgazdaságtan előtt rejtett családon belüli erőforrás áramlást vizsgálják friss kutatásukban az ELTE Társadalomtudományi kar oktatói. Székelyi Mária és Örkény Antal kutatásának célja, hogy az empirikus szociológia eszközeivel feltárja a piaci folyamatokra, a társadalmi viszonyokra, az elosztási rendszerekre, a társadalmi egyenlőtlenségek okaira és a mindennapi kapcsolatokra vonatkozó köznapi igazságossági nézeteket. Megállapításaik szerint az igazságos társadalomról való közgondolkodás a hagyományos témákról (szegénység, jövedelmi egyenlőtlenségek stb.) új kérdések felé fordult, amelyekben hangsúlyos helyet kap a generációs igazságosság, így az egyes generációk teherviselése, felelősségvállalása, erőforrásainak megoszlása és elosztása.

Az 1991-ben és 1996-ban készített nemzetközi összehasonlító kutatás koncepciójához kapcsolódó kutatásuk eredményei azt bizonyítják, hogy a családon belüli generációs transzferek az erőforrások olyan áramlását jelenti, amely a közgazdaságtan számára nagyrészt rejtve marad, mivel ezek a transzferek nem részei a hivatalos piaci tőkemozgásoknak. Ugyanakkor adataik azt sejtetik, hogy - különös tekintettel a lakásszerzésben megnyilvánuló szülői támogatásokra - a generációs transzferek igen tekintélyes anyagi erőforrás átcsoportosítást jelentenek. A szakértők szerint a transzferek irányát és nagyságát részben a kölcsönösség elve határozza meg, de tekintélyes aszimmetria is kimutatható: gyakran nem csak két, de több generáció között zajlik az erőforrások áthelyezése, egy generáció lehet kibocsátó és befogadó szerepű egyaránt, és nem szükségszerű, hogy az adott, majd kapott transzferek azonos nagyságúak legyenek.

Székelyi és Örkény adatai szerint a családokban elsöprő többségében léteznek generációs transzferek. Szinte minden családban előfordul a generációk között a természetbeli segítség, és jóval ritkább a pénzbeli támogatás. Sajátosan alakul ugyanakkor a lakásszerzéshez nyújtott támogatás, hiszen ez értelemszerűen egyirányú transzfer: a felmenők segítik gyerekeiket a lakáshoz jutásban.

Szülők, gyerekek, otthonok

A fiatalabb generáció lakáshoz juttatása a kutatók szerint csak akkor valósulhat meg, ha a szülőknek sikerült annyi tőkét felhalmozniuk, amellyel érdemben szerepet vállalhatnak a gyerekek lakásvásárlásában. A szakértők megállapításai szerint ez a transzfer azt az anomáliát próbálja kezelni, hogy a fiatal generációk nem képesek saját keresetük vagy jövedelmük függvényében jobb-rosszabb lakáshoz jutni, mivel Magyarországon gyakorlatilag nem létezik bérlakáspiac. Azokban a családokban, ahol több gyerek is van, a lakásprobléma megoldása a szülők egész életében felhalmozott tőkéjének teljes felhasználásával oldható csak meg, és ennek következtében a szülők idős korukra a gyerekeik támogatására szorulnak majd.

A magasabb státusú családokban egy-egy gyereknek juttatott támogatások nagyobb mértékűek, mint az alacsonyabb státusú családokban. A hátrányosabb helyzetű családok viszont szerényebb erőforrásaikat több gyermek között kénytelenek szétosztani. Bár a gyerekeknek juttatott segítség nem növeli a gyerekek generációjában a vagyoni egyenlőtlenségeket, de abban az értelemben a társadalmi igazságtalanság érvényesülésének egyik módját jelentik, amennyiben a szegényebb családoktól nagyobb, a gazdagabb családoktól viszont kisebb áldozatot követelnek meg. Ráadásul azon fiatal generációk, ahol a szülők nem képesek a lakásszerzésben támogatást nyújtani, olyan hátrányba kerülnek, amelyet szinte reménytelen ledolgozni - hangsúlyozza Székelyi Mária és Örkény Antal.

Kettős teherviselés

Az életciklus-elmélet előfeltevéseinek megfelelően minden időpillanatban létezik olyan generáció, amelynek egyszerre kell támogatást nyújtania mind a felmenői mind az utódai számára. Ez a kettős teherviselés, a kutatás eredményei szerint különösen nagy terhet ró a mindenkori középgenerációkra. Székelyi és Örkény véleménye szerint ezeket a terheket csak az állam által finanszírozott nyugdíjak és gyerektámogatások növelésével lehetne mérsékelni, de mivel az állam csak az adóbevételek növelésével képes a kiadásait növelni, ezek az adók éppen a kettős teher alatt nyögő aktív generációkat sújtják.

A két kutató szerint eredményeik összességében azt jelzik, Magyarország a transzferek tekintetében is a vegyes közép-európai típushoz tartozik: miközben jelen vannak a társadalomszerkezetben a modernitás vonásai, nem tűntek el a tradicionális elemek sem, amit a családi transzferek expanzivitása és intenzitása jelez.