Az OECD éves oktatásügyi jelentése szerint Magyarországon kiugró a különbség a diplomás és a felsőfokú végzettséggel bírók helyzete között. Miközben előbbiek munkanélküliségi mutatója alig több mint két százalékkal emelkedett 2008-2009-ben, utóbbiak esetében 11 százalékos növekedés volt tapasztalható. A diplomával bírók munkanélküliségi rátája továbbá masszívan négy százalék alatt marad az uniós országok átlagában, a jelenség pedig az idősebbek esetében is fellelhető.

Minden állam számára megtérül a diplomás munkaerő - állapítja meg a tanulmány. A vizsgált országokban egy diplomás átlagosan 119 ezer dollárral többet fizet be az államkasszába élete során, mint egy alacsony végzettséggel bíró állampolgár. A diplomával bírók esetében továbbá alacsonyabb a munkanélküliségi ráta is.

Alacsony a lemorzsoldás és sok 20 éven aluli tanul

A jelentés szerint a magyar állam kevesebbet költ oktatásra, mint az EU, vagy az OECD tagországainak átlaga. Pozitív eredménnyel zárt Magyarország a 20 éven aluli, iskolába járó fiatalok számát tekintve, az említett népesség nagyobb hányada vesz részt az oktatásban itthon, mint a nemzetközi szervezet országaiban átlagosan, nem jelentős továbbá a magyar lemaradás az idősebbek számát tekintve sem.

Az általános iskolai oktatás gyakorlatilag eléri a teljes magyar lakosságot, némi lemorzsolódás vehető azonban észre a középiskolai belépés során. A 15 és 19 év közöttieknek azonban még így is 90 százaléka járt iskolába, mely érték öt százalékponttal előzi meg az uniós átlagot, miközben az OECD országokban is csupán 82 százalékos arányról számol be a szervezet. Csaknem azonos arányban járnak iskolába a huszonévesek Magyarországon és az OECD tagországaiban iskolába, a harminc, illetve a negyven év felettiek esetében azonban lemaradnak a magyarok.

Kevés magyar tanul külföldön

Alacsony azonban a magyar hallgatók mobilitási kedve - számol be a felmérés. A külföldön tanuló magyar diákok 27,3 százaléka Németország egyetemeit választja, de népszerű Ausztria és Nagy-Britannia is. Kevés ugyanakkor a külföldiek száma is, a magyarországi egyetemisták csupán 3,3 százaléka érkezik a határon túlról, ez az érték pedig nem éri el az OECD-átlag felét sem. A külföldi hallgatók közül a legtöbben, nyolc százalékuk Szlovákiából érkezik.

A nők bére még mindig alacsonyabb

A jelentés szerint a nemi megkülönböztetés továbbra is él, a legképzettebb nők is csak a férfiak fizetésének háromnegyedét keresik meg. Aggasztó a helyzet a tanárok fizetésével kapcsolatban is: csupán Spanyolországban haladja meg ugyanis a diplomás átlagbért a pedagógusok fizetése. Magyarország a legrosszabb példák között szerepel e tekintetben: a tanárok keresete itthon az átlag 60 százalékát sem éri el.

(http://www.edupress.hu/)