Kártérítést igényelnek a konszerntől azért, mert az hamis adatokat adott meg egyes, általuk gyártott autók károsanyag-kibocsátásáról. Emellett más országokban – köztük Magyarországon is - perlik az autógyártó konszernt, vagy pert fontolgatnak ellene, sőt több cégvezető ellen is peres eljárás indult.

A bírósági eljárás nagyságrendjét egyébként mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a ma kezdődött per előkészítéseként a keresethez csatlakozók nyilvántartásának kivonatát digitális formában juttatták el a braunschweigi tartományi felsőbíróságnak, mert kinyomtatva csaknem 67 ezer oldal lett volna. A csoportos keresethez csatlakozók nagy száma miatt a hivatalnál külön munkacsoportot állítottak fel és meghosszabbított munkaidőben dolgoztak, hogy a bíróság által kitűzött határidőre elkészüljön a nyilvántartás.

Egy mintaértékű per

A VW ellen a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (vzbv) és a legnagyobb autótulajdonosi érdekvédelmi szervezet, az ADAC autóklub szervezésében indult per. A keresethez az EA189 típusú dízelmotorral szerelt, és a dízelbotrány miatt szervizre visszarendelt Audi, Seat, Skoda és Volkswagen gépkocsik németországi tulajdonosai csatlakozhattak. Az úgynevezett csoportos megállapítási kereset (Musterfeststellungsklage) új elem a kollektív jogorvoslat németországi szabályozásában, tavaly novemberben vezették be, éppen a VW dízelbotránya miatt.

A cél a fogyasztók jogainak erősítése a túlerőben lévő nagyvállalatokkal szemben. A pereket nem az egyes fogyasztók, hanem fogyasztói szövetségek folytatják, a költségeket és a pénzügyi kockázatot is ezek a szervezetek viselik, a fogyasztók számára kedvező bírósági döntés viszont mindenkire érvényes, aki csatlakozott a keresethez.
A vzbv és az ADAC kezdeményezése az első eset az új jogintézmény történetében. Az eljárás a számukra legjobb esetben azzal végződhet, hogy a bíróság megállapítja, a VW szándékosan méltánytalanul járt el, és ezzel kárt okozott gyártmányai vásárlóinak. A következő lépésben a keresethez csatlakozott fogyasztóknak már egyénileg kell kártérítést kérniük a gyártótól.

Az állam is hibázhatott

Ugyanakkor Németországban az érintett Volkswagen dízelautók tulajdonosai kártérítésért perlik a kormányt is, mert az nem akadályozta meg a konszern csalásait. A Piac és Profit cikke idéz egy több mint 15 ezer VW-autótulajdonost képviselő ügyvédi irodát, amely a szövetségi közlekedésügyi miniszternek küldött levélben rámutat:
"Az állam túl gyakran félrenézett, bűncselekmény támogatása pedig már önmagában bűncselekmény."

A jogászok szerint már régen nyilvánvaló, hogy az állam részese volt a dízelbotrány kibontakozásának.
Nem figyeltek fel a manipulációkra, jelentős kételyek ellenére engedélyezték a kocsik gyártását, nem vették figyelembe az uniós irányelveket. A szaktárca és a Szövetségi Járműhivatal - bizonyíthatóan - hanyagul és elégtelenül gyakorolta ellenőrzési és felügyeleti jogaikat a Volkswagen és az Audi mellett a Daimler autóinál is - érvelnek az ügyvédek. A hatóságok törvénysértő módon nem adták ki azokat az információkat, amelyek a károsultaknak segíthetnek érdekeik érvényesítésében. Üzemi titkokra hivatkoznak, ám egy nem engedélyezett berendezés nem tekinthető annak.
A keresetek azt is célozzák, hogy az államot az ügyben a jelenlegi határidő lejárta, 2021 vége után is lehessen perelni. Még fontosabb, hogy a károsultak megkaphassák a gyártók elleni perekhez szükséges adatokat a konszernektől. Azokat jelenleg csak külön, a közigazgatási bíróságon folyó bonyolult perekben, az információszabadságra vonatkozó törvény alapján lehet megszerezni.

A cégvezetőket szintén bíróság elé viszik

Az ügy további fejleménye, hogy múlt hét kedden piaci manipuláció miatt a braunschweigi ügyészség vádat emelt a Volkswagen vezérigazgatója és felügyelőbizottsági elnöke, valamint egy korábbi vezérigazgatója ellen a járműgyártó csoport dízelbotrányával összefüggésben. Herbert Diess vezérigazgató, Hans Dieter Pötsch felügyelőbizottsági elnök és Martin Winterkorn volt vezérigazgató az ügyészség szerint a törvényi kötelezettségek megszegésével szándékosan túl későn tájékoztatta a részvényeseket a dízelbotrányból fakadó milliárd eurós nagyságrendű költségekről, amivel törvénytelenül befolyásolták a társaság részvényének árfolyamát.

Martin Winterkorn - aki 2015 szeptemberében a botrány miatt lemondott vezérigazgatói tisztségéről - legkésőbb 2015 májusában, Hans Dieter Pötsch - aki a terhére rótt bűncselekmény idején a vállalatcsoport igazgatótanácsának pénzügyekért és kontrollingért felelős tagja volt - legkésőbb 2015 júniusában, Herbert Diess pedig - a névadó Volkswagen márkáért felelős igazgatótanácsi tagként - legkésőbb 2015 júliusában tisztában volt a dízelmotorokkal kapcsolatos visszaélés várható pénzügyi következményeivel, de a részvények árfolyamát befolyásoló információkat a botrány 2015 szeptemberi kirobbanásáig elhallgatták, hogy elkerüljék az árfolyam süllyedését.

Itthon is perelhetik az autógyártót

A németországihoz hasonlóan csoportosan felmerülő problémára pert indítanak Angliában és Magyarországon is. De ez történik a Volkswagen ellen a világ több más országában is a dízelbotrány kirobbanása óta.

Az Egyesült Államokban már sikerre vittek egy ilyen pert, a német konszernnek 32 milliárd eurót kellett kifizetnie az USA-ban érintett 650 ezer autó után. Európában 8 millió olyan autót adtak el, amelyeknél meghamisították a károsanyag-kibocsátást.
"Németországban eddig 1,8 milliárd eurót kellett kifizetni bírságként" - mondta el az üggyel kapcsolatban korábban az InfoRádiónak Surányi Péter, az Autó című szaklap munkatársa, aki szerint az egyetemes autózástörténelem legnagyobb szélhámossága volt a dízelbotrányként elhíresült szennyezési ügy.

"Ha az Egyesült Államokat megnézzük, két alternatíva volt: az egyik, hogy visszavásárolták az autót kompletten, az eladási áron, a másik, hogy meg lehetett tartani az autót, és 10 ezer dolláros kártérítést lehetett kapni" - folytatta Surányi.
Angliában úgy kalkulálnak, hogy – átszámolva - 1-2 millió forintot kaphatnak vissza a tulajdonosok autónként.

Az USA-ból indult a dízelbotrány

Mint emlékezetes, a VW dízelbotránya úgy került nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a gyártót, hogy

olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.

A botrány miatt indított vizsgálatokon ezt követően más gyártóknál is kimutattak hasonló szabálytalanságot. A VW egyébként az autóipar legnagyobb szereplője, a csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen mellett az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, a Seat és a Skoda, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.

Forrás: origo.hu

Főkép: AFP/Peter Steffen

Kép: dpa Picture-Alliance/AFP/Julian Stratenschulte