Olvas, de nem érti

Az írástudást és a médiafogyasztást vizsgáló Functional Literacy and Mass Media Survey (FLEMMS) végleges eredményei szerint a fülöp-szigeteki lakosság 87 százaléka minősíthető funkcionálisan írástudónak, vagyis mintegy 58 millió lakos tud írni és olvasni, megérti, amit olvas, és az olvasottakat hasznosítani is tudja. A 2008-ban megkezdett kutatás szerint azonban az ország 67 millió lakosának 9 százaléka, vagyis mintegy 9 millió fő funkcionális analfabétának minősíthető. Ők többnyire tudnak ugyan írni-olvasni, de nagyon rosszul; kibetűzik a szavakat, de nem értik a szöveget. Ezen képesség hiánya akadályozza a tanulást, és komoly hátrányt jelent az élet legkülönfélébb területein.

A funkcionális írástudás aránya természetesen nagyobb a magasabb iskolai végzettségűek körében: az általános iskolai végzettséggel rendelkezőknél a mutató 80,8 százalék, míg a középiskolai oktatásban részt vettek (de azt be nem fejezők) esetében már 89,8 százalék. Az alapfokú oktatást be nem fejezők esetében 67 százalékos a funkcionális írástudók aránya, míg azoknak, akik soha nem jártak iskolába, csak 5 százaléka rendelkezik a képességgel.

A felmérés eredményei szerint a nők körében magasabb a funkcionális írástudók aránya, mint a férfiak esetében. A 10 és 64 év kor közötti nők 88,7 százaléka képes az alapismereteik hasznosítására is, míg az azonos korcsoportba tartozó férfiak esetében ez az arány 84,2.

A felmérés regionális különbségeket is kimutatott az írástudás megléte vagy hiánya tekintetében. Az eredmények szerint országosan a főváros, Manila régiójában a legmagasabb, 94 százalékos a funkcionális írástudók aránya. Ugyanakkor, bár több régióban is meghaladja a 90 százalékot a tudással rendelkezők aránya, az országban több olyan terület van, ahol az ott élők 72-78 százaléka rendelkezik csak az olvasottak megértésének képességével.

A magyarok negyede funkcionális analfabéta?

Szakértői becslések szerint Magyarországon az analfabéták száma nem éri el a lakosság egy százalékát, de a funkcionális analfabéták száma ennél jóval magasabb. Steklács János, a Magyar Olvasástársaság elnöke szerint a magyar felnőtt népesség 25-30 százaléka funkcionális analfabéta, az OECD adatai szerint pedig minden negyedik magyarnak jelent gondot az olvasás és az olvasottak megértése. A 2000-ben és 2006-ban végzett PISA kutatások adatai alapján a magyar 15 évesek szövegértési képessége jelentősen a nemzetközi átlag alatt marad.