Bogdán Ferenccel Csunkingban találkoztunk, aki öt évvel ezelőtt költözött ki családjával az ázsiai országba. A vállalkozó többek között beszélt arról is, hogyan vetheti meg a lábát egy magyar cég az ázsiai országban, és mi a receptje a sikernek Kínában. Bemutatjuk a Nango Cui történetét.

Öt éve élek a családommal Kínában. Nagyobbik lányom most fog diplomázni, míg a kisebbik gyerekem most Szöulban tanul – minderről Bogdán Ferenc az ázsiai országban pálinkafőzésbe és kereskedelembe fogó vállalkozó beszélt az Origónak Csungkingban. Az üzletember korábban egy logisztikai céget vezetett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, most pedig a Nango Cui (Bódító körte) pálinkát forgalmazza az ázsiai nagyhatalom piacán.

A vidéki élet kihívásai

"A gyerekeim közül a nagyobbik jobban fogadta a kínai költözést, mint a kisebbik, de szerencsére mostanra mindketten megtalálták a számításaikat. A kínai kultúrában egy magyarnak sok mindent nehéz elfogadni, de mostanra alkalmazkodtunk a körülményekhez. Teljesen más egy nagyvárosi környezetbe beilleszkedni, mint egy vidéki kisvárosba, mivel az teljes mértékben elüt attól, mint amit Európában megszoktunk." – mesélte Bogdán Ferenc.
Hozzátette: "Mi a vidéki lét mellett döntöttünk, annak minden szépségével és nehézségével együtt, mivel a gyümölcstermesztés ahhoz a területhez köt."

Kína egy nagyon jó ország a maga kihívásaival és hátrányaival együtt. Ha nem vagy kitartó és elkötelezett, akkor könnyen beletörhet a bicskája bárkinek az országba. Az első kapcsolatom 2006-ban volt az ázsiai országgal, de már akkor arra bíztattak az itteni partnereim, hogy ne innen vigyünk Magyarországra termékeket, hanem vigyünk technológiát Kínába - mondta a vállalkozó.

Ami nélkül szinte lehetetlen

Elsőként egy olasz partnerrel a fagylaltfőzéssel próbálkoztunk, és az azon a területen megszerzett tapasztalatokkal vágtunk neki az új területnek. A pálinkafőzés ötlete onnan jött, hogy voltak már ez irányú magyar tapasztalatok, és az ezzel foglalkozó magyar partnerek kapacitáltak. A pálinkafőző üzemet Észak-Kínában, Shandong tartományban építettük fel. A kínai partnernek 65 százalékos részesedése van, míg nekem 35 százalék.
Jómagam a technológiát, a tudást és a gépeket tettem a vállalkozásba, míg a kínai fél a területet és a kapcsolatrendszert adja.
Az utóbbi nélkül nem lehetett volna a piacra lépni – fejtette ki a vállalkozó.

Pár százezer euróval nem érdemes Kínába jönni, ha nincsenek megfelelő kapcsolataid, ráadásul a kínai diaszpóra sokkal könnyebben tud a piacra törni, mint bármilyen külföldi ország. Mindez persze érthető, mivel nekik nincsenek kulturális és nyelvi deficitjeik – magyarázta a magyar vállalkozó.

Bogdán Ferenc szólt arról is, korábban is voltak magyar próbálkozások a pálinkafőzésre, de áttörést eddig senki nem tudott elérni. Csak egy megfelelő kínai partnerrel és apparátussal lehet a helyi piacra betörni. 2015 végérre készült el az üzemünk, jelenleg a gyár 1000-1200 tonnányi helyi körtét dolgoz fel. Most nem vagyunk a csúcsra járatva – tette hozzá.

Szokások

Az egyik legfőbb nehézség a piacra lépéssel kapcsolatban az volt, hogy a kínaiak nem ismerik a gyümölcsből főzött erős italokat. A mi párlataink 42 és 48 százalékosak. Az észak-kínai területeken nem volt meg a megfelelő tudás arra, hogyan lehet a legjobb minőségű párlatot elkészíteni, pedig a helyi gyümölcs nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik – mondta Bogdán Ferenc.
Egy sok száz éves magyar technológia alapján készül a termék, de egy új áru elfogadtatásához nagyban segít, hogy látják, hogy egy külföldi készíti, mert a helyi kínai termékek iránt nincsen túlságosan nagy bizalom.

Mind én, mind a kínai partnerek mindent megtesznek annak érdekében, hogy több tartományban is piacot nyerjünk. Azonban a déli területeken lényegesen kedveltebbek az alacsonyabb alkoholfokú italok, mint északon, és ehhez a vállalkozásnak alkalmazkodnia kell, ami persze újabb fejlesztéseket igényel. Kína abból a szempontból is sajátságos, hogy csupán kettő százaléknyi metilalkoholt tartalmazhat a termék, míg Magyarországon bizonyos körtefajták esetében 10-12 százalék is lehet. Mindehhez technikailag is alkalmazkodnunk kellett – mesélte a magyar vállalkozó.

A partnerség a legfontosabb

A kínai fogyasztók egyre bátrabban nyúlnak a termékünkhöz, egyre szélesebb az a kör, akik számára nagy érték a pálinka. Legfőbb tervem, hogy a vietnami piacra betörjünk, de ennek még csak a tervezése folyik. Gyárunk kapacitását a teljes gépesítettség esetén 10 ezer tonna fölé tudjuk emelni, ami már olyan mennyiség, amit a helyi piac is értelmezni tud. Szerencsére mostanra a helyi tartományi vezetés is megismerte a termékünket, és kiemelt áruként ajánlják – mondta Bogdán Ferenc.

Nagyon fel kellene mérnie mindenkinek azt, hogy milyen terméke van, mielőtt megpróbálna a kínai piacra lépni - tanácsolta a vállalkozó. Nagyon nehéz csak úgy betörni ide, ha valakinek nincsen partnere, sőt szinte lehetetlen. Meg kell bízni a kínai partnerben, és ha ez nincsen meg, akkor nem is érdemes megpróbálni. Sokszor olyan megrendelések vannak, amit nem is lehet kielégíteni egy magyar félnek. Segítséget jelenleg a magyar nagykövetségtől és konzulátusoktól kapunk. Ők segítik a termékem bemutatását, de ezután következik csak a termék eladása, ami a kínai partnerek nélkül nem megy - zárta Bogdán Ferenc.

Forrás: origo.hu

Főkép: Kovács András

Kép: orientalbrandy.com