Az Országgyűlés elnöke szerint amíg vannak feldolgozatlan történelmi tragédiák, ki nem beszélt sérelmek, nem lehet szó békéről, ezért lehetővé kell tenni a történelmi tragédiák kibeszélhetőségét. Kövér László erről az ukrajnai éhínség, a holodomor 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen beszélt pénteken a Parlamentben.

A házelnök az 1932-1933 közötti éhínségre emlékezve kiemelte: akik korábban felelősek voltak az ukrajnai eseményekért és más hasonló szörnyű bűnökért, rendszerekre való tekintett nélkül mindig törekedtek arra, hogy megpróbálják kitörölni az emlékezetből a tragédiákat, megakadályozzák a gyászolást és az emlékezést. Ezzel tovább tetézték bűneiket, súlyosbították a tragédiákat, amelyeket okoztak - mondta.
Kövér László hangsúlyozta: lehetetlen megrendülés nélkül gondolni az ukránok tragédiájára, "szinte Magyarországnyi mértékű pusztulásban" volt része e nemzetnek. Égbekiáltó, hogy ezt a bűnt az elkövetése után hetven évvel lehetett csak nevén nevezni, miként az is, hogy ma is vannak, akik elvitatják a történteket. Bár a keresztény emberek erénye a megbocsátás, megbocsátani csak a bevallott bűnöket lehet, olyanokat, amelyekről lehet beszélni - tette hozzá.
A házelnök kifejtette: a magyaroknak is vannak történelmi sérelmeik, tragédiáik, és igényt tartanak a kibeszélhetőségükre. Tisztában vannak azzal, hogy a magyarok is követtek el bűnöket másokkal szemben, és arra törekednek, hogy ezeket "a legjobb lelkiismeret mellett" elismerjék. Éppen ezért ezt várják el másoktól is, akár a magyarokkal, akár másokkal szemben követték el bűneiket - mondta.
Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Világkongresszus elnökhelyettese felidézte: a magyar Országgyűlés tíz éve, 2003-ban fogadta el azt a határozatot, amelyben elítélte a sztálini rezsim tetteit és népirtásnak nevezte a holodomort. Ezt nagyra értékelik, ahogyan azt is, hogy az akkori ellenzéki párt, a mai kormánypárt is támogatta a határozatot - jegyezte meg.
Mihajlo Ratusnij, az Ukrán Koordinációs Világtanács elnöke is megköszönte, hogy a magyar nép és a parlament osztozik a fájdalmukban és a nyolcvan évvel ezelőtti eseményeket elismerték népirtásnak.
"Az a nép, amely átérzi más nép fájdalmát, nagyon erős" - fogalmazott. A magyarok és az ukránok egyaránt átélték a kommunista rezsimet, ismerik a bűneit. A holodomor pedig olyan seb az ukrán történelemben, amely talán sosem gyógyul be - tette hozzá.
Jurij Muska, Ukrajna magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy az ukránok szerte a világon fejet hajtanak a több mint tízmillió ember emléke előtt, akik életüket vesztették "a mesterségesen előidézett éhínségben". Ukrajna hálás a magyar parlament szolidaritásáért - hangoztatta.
Az esemény végén Hartyányi Jaroszlava az Európai Ukrán Kongresszus köszönő oklevelét és egy a holodomorra utaló hímzett ikont adott át Kövér Lászlónak. Hasonló ikont adnak minden olyan házelnöknek, akinek az országában a parlament határozatban emlékezik meg a holodomorról.
A holodomor az ukrán nép történetének egyik legnagyobb katasztrófája: az 1932-1933-as éhínség közvetlen halálos áldozatainak számát hét- és tízmillió közé teszik, csak a gyermekáldozatok száma hárommillió volt.
A történészek többsége ma egyetért abban, hogy az éhínség fő oka a Sztálin vezette szovjet kormányzat politikája volt. Emiatt a holodomort gyakran ukrán holokauszt néven is emlegetik, arra utalva, hogy a szovjetek azért idézték elő az eseményeket, hogy leszámoljanak az ukrán néppel, az ukrán parasztsággal. A történészek között arról nincs egyetértés, hogy a holodomorhoz vezető politika kimeríti-e a genocídium jogi definícióját, de több ország már elismerte a történteket népirtásnak.