Hírek
2022. Június 07. 07:00, kedd |
Külföld
Forrás: mti/illusztráció:pixabay
Lavrov: minél nagyobb a fegyverek hatótávolsága, annál távolabbra kell tolni a fenyegetés vonalát

Minél nagyobb hatótávolságú fegyvert szállítanak a nyugati országok Ukrajnának, annál távolabb fogja Oroszország tolni a területétől a fenyegetés vonalát
- jelentett ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján.
Helytelennek és leegyszerűsítőnek nevezte azt az állítást, amely szerint "ha nem lenne különleges művelet, nem lennének fegyverszállítások". Emlékeztetett rá, hogy más NATO-országokkal együtt az Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyvereket szállító Nagy-Britannia és Egyesült Államok is aláírta 1999-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) azt az elvet, hogy senki sem fogja a biztonságát mások biztonságának rovására erősíteni, de ennek ellenére a szövetséget öt körben bővítették az orosz határok felé.
Lavrov közölte: jelenleg nem szerepel a tervek között, hogy Oroszország és NATO-tagállamok vezetői személyesen találkozzanak egymással. A tárcavezető elmondta, hogy Moszkva a vele szemben barátságtalan országokkal is fenntartja a kapcsolatokat.
Mint mondta, ha ennek a "démonizálásnak" vége lesz, és amikor Európa észhez tér, Oroszország nem fogja ráerőltetni magát a Nyugatra, hogy helyreállítsa a kapcsolatokat, de kész lesz megfontolni és mérlegelni a partnerek olyan ajánlatait, amelyek nem ellentétesek az érdekeivel.
Elvetette azt a lehetőséget, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzze az ukrán gabona ukrán kikötőkből való elszállításának kérdését. Azt mondta, a probléma megoldásához csak arra lenne szükség, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek "megparancsolják" a kikötők aknamentesítését.
Emlékeztetett arra, hogy Oroszország naponta nyit humanitárius folyosót az Azovi- és a Fekete-tengeren, hogy biztosítsa a hajók kifutását a kikötőkből a nyílt tengerre.
A küszöbön álló ankarai látogatásáról szólva kifejezte reményét, hogy Oroszország és Törökország kidolgozhatja az ukrán gabona exportjának lehetőségeit. Mind Moszkvát, mind Ankarát érdekeltnek nevezte az élelmiszerválság megoldásában.
A finn és a svéd NATO-csatlakozásról szólva azt mondta, hogy a lépés politikai értelemben nem javít a helyzeten. Ebben az ügyben Oroszországot csak az érinti, hogy ennek a két ország belépése a jelent-e közvetlen fizikai, anyagi fenyegetést a számára.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve azt hangsúlyozta újságíróknak, hogy Oroszország soha nem jelentett és nem jelent fenyegetést Finnországra vagy Svédországra nézve, és fordítva sem. Így kommentálta Antti Pelttari finn rendőrfőnök nyilatkozatát, aki szerint Helsinki meglepődött azon, hogy Moszkva nem próbál nyomást gyakorolni Finnországra az országra a NATO-csatlakozásának ügyében.
Ezek érdekelhetnek még
2023. Június 02. 07:49, péntek | Külföld
A cseh parlament megszavazta, hogy a tanárok fizetése az átlagbérek legalább 130 százalékára emelkedjen
2023. Június 02. 07:43, péntek | Külföld
Belgorodi ukrán betörési kísérletek visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca
Visszaverték az orosz katonai és határvédelmi egységek ukrán fegyveresek három arra irányuló kísérletét, hogy behatoljanak Belgorod megyébe, és ott terrortámadást hajtsanak végre a polgári lakosság ellen.
2023. Május 31. 06:00, szerda | Külföld
Diplomáciatörténeti kiállítással népszerűsíti a Trianoni Szerződés Napját a román külügyminisztérium
2023. Május 31. 06:00, szerda | Külföld
Putyin: Oroszország csapást mért az ukrán katonai hírszerzés főhadiszállására
Oroszország két-három napja csapást mért az ukrán katonai hírszerzés főhadiszállására - mondta el Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Rosszija 24 hírtelevízió adásában.