Ki tudja, mi lett volna a ma 18 ezres kisváros bányászai nélkül a hitleri Harmadik Birodalom hadseregével? A második világháborút megelőzően a német Siemens gyár által felépített „vasércvonalon” keresztül jutott el ugyanis Narvik kikötőjébe – onnan pedig a német területekre – az itt felszínre hozott nyersanyag döntő többsége. A történészek zöme – nem meglepő módon – úgy látja, Dánia és Norvégia 1940-es megszállásának is elsősorban a kirunai vasérc és természetesen annak északra szállítása volt a fő oka. Úgy vélik, a nyolcvan százalék feletti érctartalmú svéd nyersanyag nélkül a Wehrmacht még a Barbarossa-hadműveletet sem tudta volna elkezdeni.

A hitleri álmok évtizedekkel ezelőtt sírba szálltak, a kirunai bánya viszont azóta sem állt le, sőt: az utóbbi harminc évben a kitermelés üteme megsokszorozódott. A felszínre hozott vasérc mennyisége nemrég átlépte az egymilliárd tonnát. Ennek köszönhetően a jelenlegi bányamélység immár eléri az egy kilométert. Tulajdonképpen ez sem jelentene feltétlenül problémát, azonban egyvalamivel nem számoltak a 19. század végén: a Kiruna alatt elterülő érctelep mélyen, 60 fokos szögben benyúlik a jelenlegi város területe alá.

A fúrások okozta földmozgás jelentős repedéseket vájt a kőzetbe, és ha a kitermelést a jelenlegi ütemben folytatnák tovább, a „vasércvárost” a szó szoros értelmében elnyelné a föld.

A néhány évvel ezelőtt felfedezett probléma választás elé állította a lakosságot: vagy bezárják a bányát, vagy egyszerűen néhány kilométerrel arrébb költöztetik a települést. Miután a városiak többsége a bányászatból él, nem volt kérdés, hogy utóbbi mellett döntenek.

Tortaként szeletelik fel, és légpárnán szállítják majd az épületeket

A legészakibb svéd város elköltöztetéséről 2004-ben született döntés, a fizikai munkálatoknak három évvel később láttak neki. A lakóházak egyik felét részenként, többségüket viszont – a messze földön híres svéd praktikusság jegyében – egészben szállítják el az új város területére. Utóbbi sors vár az 1913-ban épült, az ország egyik legnagyobbjának számító kirunai fatemplomra is.

A módszer, mellyel a költöztetést végrehajtják, a végtelenségig egyszerű, csak normális esetben senkinek sem jutna eszébe. A házak alá egymással párhuzamos, keskeny, nem túl mély csatornákat ásnak majd, gépekkel megemelik az épületeket, végül légpárnás szállítóeszközökkel viszik őket új helyükre.

Nemrégiben elkezdődött az új Kiruna vasúti, közúti és elektromos hálózatának kiépítése. A legfrissebb hírek szerint jövőre készen áll a várost keresztülszelő vasúti pálya, 2015-re pedig az új városrészen is átvezetik majd az E10-es jelű főútvonalat. Ezzel párhuzamosan pedig folyhat tovább a világ legjobb minőségű vasércének kitermelése, hiszen a mérések alapján egészen 2500 méteres mélységig lenyúlik az érctelep. 110 év alatt egy kilométerig jutottak el, szóval lesz még néhány jó évük. (rá)

MNO - Gabay Balázs