Bronzkori, ceremoniális ruházat veretei rejtőztek a föld alatt, ami hamarosan a Nemzeti Múzeumba kerülhet – hangzott el az M1 Ma este című műsorában.

Szabó Gábor, az ELTE Régészettudományi Intézetének egyetemi docense elmondta, többször vizsgálták már a területet az elmúlt két évben, mígnem kollégája, Sándor Lajos, aki óriási szakértelemmel bír a fémkereső műszerek terén, rátalált a leletegyüttesre.

A keresés tudatos volt. Az ELTE Régészettudományi Intézet és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának közös régészeti kutatása során, a barlang azon részeit járták be, amelyekben a korábbi topográfiai munkák során meghatározták néhány lelet helyét.

Ceremoniális ruházatok vereteit találták meg, nem mindennapi, finom díszítésekkel ellátott bronztárgyakról van szó. Azt, hogy pontosan milyen ceremóniákhoz használták őket jelenleg nehéz meghatározni, ennek megfejtése
további kutatást igényel a barlangban.

A cserépedény töredékekből és a csontokból is lehet majd információkat szerezni, ha ezeket összeállítják. Az Aggteleki-barlang bejárata nagyon különleges, hiszen csak egy apró lyuk, viszont, ha azon belép az ember, egy tágas tér fogadja, éjszakai sötétséggel és furcsa barlangi vizekkel.

Mindez olyan hatást kelt, mintha egy másik világba, a túlvilágba lépne. Ezért arra gyanakodnak a régészek, hogy az őskori ember számára a barlang egy másik kozmológiai rendszert jelentett, így az ezzel kapcsolatos ceremóniákat itt játszották el.

Két együttesre bukkantak a tudósok. Az egyik 5000, a másik 3200 éves. A barlangban e két leletet nagyjából 150 méterre találták meg egymástól „légvonalban”.

Mivel az Aggteleki-barlang egy rendkívül gazdag lelőhely, az újkőkor középső és a bronzkor kései időszakából még mindig sok leletet lehet találni, viszont ha 300 évvel ezelőtt kutattak volna itt a tudósok, még ennél is több mindenre lelhettek volna a
nagy turistajárás és kincskeresés kezdete előtt.

Forrás: hiradó.hu

Fotó: MTI/Komka Péter