A több mint 1200 áldozatot követelő akció után az elöljáró azonnal nemzeti alárendeltségű fegyveres készenléti szolgálat ellátását rendelte el. A növekvő terrorfenyegetettség kezelése során az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezredre kiemelt fontosságú feladat hárul.

Szerencsére a fent említett esemény csupán a fantázia szüleménye, ám a győri alakulatnál rendezett háromnapos vezetési pont és tűzirányítási rendszergyakorlás során ez a "drámai" hadműveleti helyzet jelentette a szimuláció alapját. A Rába parti városban ugyanis egy képzeletbeli nukleáris létesítmény köré kijelölt repüléstilalmi zónát kellet légvédelmi rakétaalegységekkel biztosítani. Mivel a gyakorlat valós repüléssel támogatva került végrehajtásra, a radarok minden nap azt jelezték, hogy valaki megsérti a tilalmat.

A háromnapos kiképzési tevékenység a Magyar Honvédség egyéb egységeivel való szoros kooperációban valósult meg, hiszen nem csak a felderítő radarberendezések működtetéséért felelős vezetési zászlóalj, a KUB és MISTRAL légvédelmi rakétarendszereket felvonultató légvédelmi rakétaosztályok voltak érintettek a feladatban, hanem együttműködött az ezreddel a veszprémi MH Légi Vezetési és Irányítási Központ, a légi célokat szimuláló Jak-52 típusú repülőgépeket biztosító MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, valamint a gépeknek le és felszállóhelyként szolgáló MH Pápa Bázisrepülőtér is.

Az ezred feladatba bevont alegységei a laktanya gyakorlóterén telepítették technikai eszközeiket, kiemelt figyelmet fordítva azok széttelepítésére és „láthatatlanná tételére”, azaz az álcázására és a rejtésre. A gyakorlat végrehajtása során a katonák vegyes légvédelmi rakétacsoportosításban (UNIKORN) tevékenykedtek, hiszen mind az önrávezetés elvén működő MISTRAL rakéták, mind pedig a félaktív önrávezetésű KUB rakéták kezelőszemélyzete tüzelésre készen várta az „illetéktelen behatolókat”.

A könnyű kétszemélyes légcsavaros repülőgépek zúgása végül csak két napon át volt hallható a tilalmi zóna körzetében, mivel a harmadik napon a gyakorlás forgatókönyvében rögzített események és a jelentkező (valós) időjárási körülmények megnehezítették mind a békés légi járművek, mind a „terroristák” újabb próbálkozásait. Ezzel együtt az ezrednél rendszeresített harci technikai eszközök majdnem mindegyik típusát igénybe vevő tűzirányítási gyakorlás fölöttébb hasznosnak bizonyult, hiszen egy valós helyzet imitálásával nagymértékben járult hozzá a légvédelmi katonák gyakorlati felkészültségének növeléséhez.

A légvédelmi rakéta és radar alegységekkel végrehajtott rendszergyakorlat ráadásul rendkívül megnyugtató eredménnyel zárult, hiszen a fiktív, vagy szimulált találatok száma azt mutatta, hogy a „betolakodóknak” esélyük sem lett volna a győri katonákkal szemben. Ennek ellenére ezred érintett állománya nem dőlt hátra a jól végzett munka után sem, hiszen szinte azonnal megkezdődött a lefolytatott légvédelmi harctevékenység tapasztalatainak kiértékelése és feldolgozása, mely minden bizonnyal hozzájárul a honvédek szakmai fejlődéséhez.

Fotó:Gulyás Attila őrm.