A Várhegyen álló egykori karmelita kolostorban – melyet miután II. József parancsára feloszlatták a csak szemlélődő szerzetesrendeket, Kempelen Farkas tervei nyomán átalakítottak színházzá – hangzott el az első magyar hivatalos színielőadás, amelyet Kelemen László Magyar Játszó Társasága tartott 1790. október 25-én. Simai Kristóf kegyesrendi szerzetes „Igazházi” című darabját adták elő.

A feudális Magyarországon katolikus és protestáns iskolák latin, esténként magyar nyelvű színielőadásai, főúri kastélyokban rendezett német és olasz nyelvű operaelőadások, valamint német vándortársulatok előadásai jelezték a drámajátszás kezdeteit. A magyar játékszín szempontjából kiemelkedő szerepe volt a magyar nyelvű piarista iskolai színjátszásnak.
Első színészeink, színházszervezőink nagy része - Kelemen László, Ráday Pál, Kármán József, Katona József- piarista növendék volt, s a rend színpadán, az első állandó pesti színpadon ismerkedett a mesterséggel. A magyar nemzeti ébredés kezdetekor, a magyar nyelvű színjátszás nemcsak az társasági együttlét egyik formájaként és erkölcsnemesítésként, hanem a nemzeti nyelv megőrzésének, a nemzeti öntudat alakításának feladatát, a magyar színjátszást, szembe is állította a német hagyományokkal.

A darab írója, Simai Kristóf 275 éve született. Piarista szerzetes, író, szótáríró, az MTA levelező tagja (1832). Az eredeti nevén Sima Márton, 1765-ben a piarista rendbe lépve vette fel a Simai Kristóf nevet.

Piarista tanár volt, az ország sok városában működött; 1776–1790 között Kassán, 1790-től 1820-ig, nyugdíjazásáig Körmöcbányán. 1829-ben Selmecbányán a piarista rend szeniora lett. Számos iskolai drámát írt diákjai számára, utóbb világi színművekkel is megpróbálkozott.

Az 1790-es évek derekától szótárírással kezdett foglalkozni. Összegyűjtötte a 18. századi népies színezetű irodalmi nyelv szókincsét, valamint a rokon táj- és régi szavakat. Foglalkozott nyelvészeti tanulmányokkal.

Szakácskönyvet is írt 1795 és 1799 között: kéziratos szakácskönyve több füzetből álló receptgyűjtemény, a Piarista Rend központi levéltárában maradt fenn. A szerző kiadásra szánta gyűjteményét, mint azt a munkájához írt Előbeszédben is megfogalmazza: "... helyesnek, sőt hasznosnak is találtam, hogy egy új, 's jó rendbe szedett szakácskönyvnek készítéséhez fogjak, ... az ilyes könyvre szükségek lévén kivált a házi gazdasszonyoknak ...". Simai szakácskönyve közel kétszáz év elteltével jelent meg először nyomtatásban, szerkesztett, az eredeti nyelvezetet megtartó, de mai helyesírásra átírt változatban. A kötetben 604 recept szerepel, emellett különféle tanácsokat tartalmazó "Elegyes jegyzéket" is készített a szerző.

Simai kilencvenéves korában még részt vett a Magyar Tudományos Akadémia 1832. évi nagygyűlésén.

Forrás: http://turul.info/napok/szinhaz ; Wikipédia

Képek forrása: internet