A román uralkodó svájci otthonában hunyt el, jelentette be a Királyi Ház. A halál kedden, 13 órakor következett be. Mihály király idén október 25-én töltötte be 96. életévét, és másfél éve súlyos beteg volt.

Az uralkodó 2016 márciusában vonult vissza a nyilvános szerepléstől, amikor áttétes bőrrákot és krónikus leukémiát diagnosztizáltak nála.

Idén november 6-án a király állapota rosszabbodni kezdett, általános állapota és ellenálló készsége gyengült. November 7-én feladták neki az utolsó kenetet.

Halála pillanatáig Mária hercegnő volt vele.

Mihály király temetésének időpontját szerdán közli Margit koronahercegnő – tájékoztatott a román királyi ház.

A király koporsóját előbb a Peleș-kastélyban, majd Bukarestben, a királyi palotában ravatalozzák fel. A temetési szertartásra a pátriárkátus székesegyházában kerül sor, majd a királyi székesegyházban, Curtea de Argeşen helyezik örök nyugalomra Mihály királyt, ahol felesége, Anna királyné is nyugszik.

Szerdától részvétnyilvánító könyveket nyitnak a Peleș-kastélyban, a bukaresti Victoriei sugárúton álló királyi palotában, valamint az Erzsébet-palotában. Ezekbe negyven napon át lehet majd írni. A részvétnyilvánításokat interneten is el lehet küldeni, a familiaregala.ro/mesaje címre.

I. Hohenzollern-Sigmaringen Mihály román király Sinaia városában született 1921-ben II. Károly román király, valamint Ilona görög és dán királyi hercegnő fiaként. Nagyon fiatalon, már hatévesen Románia uralkodójává vált, miután nagyapja, I. Ferdinánd meghalt, apja pedig egy kalandornővel folytatott, botrányba torkolló viszony miatt lemondott és távozott az országból.
A kiskorú király helyett régensek uralkodtak, míg 1930-ben II. Károly vissza nem tért az országba és át nem vette a hatalmat. Ekkor fiát Gyulafehérvár nagyvajdájává és a trón első számú várományosává tette. 18 évesen került ismét a trónra a fasiszta pártvezér, Ion Antonescu 1940-es puccsa révén, aki azonban korlátozta a fiatal király hatalomgyakorlását.
A második világháború frontvonalainak változását kihasználva az akkor 22 éves I. Mihály élete legnagyobb, történelmi jelentőségű döntését hozta meg, amikor 1944. augusztus 23-án bejelenti, hogy Románia átáll a tengelyhatalmak oldaláról a szövetségesekére. Antonescut letartóztatta és a román kommunistáknak szolgáltatta ki, akik 1944. szeptember 1-jén átadták a szovjeteknek. A kiugrásért később nemcsak a szovjetektől, de Harry S. Truman amerikai elnöktől is kitüntetést kapott.
A fegyverszünet ellenére a szovjetek megszállták az országot, több százezer katonát és civilt hurcoltak el a Gulagra. 1945. március 6-án szovjet nyomásra engedélyt adott a Román Kommunista Pártnak új kormány alakítására, és kinevezte miniszterelnökké a párt egyik vezetőjét, Petru Grozát.

Tiltakozását a kommunistákkal szemben azzal fejezte ki, hogy 1945 augusztusa és 1946 januárja között nem írta alá a parlamenti határozatokat, de végül a szövetségesek nyomására felhagyott a „sztrájkkal”. A kommunisták 1947. december 30-án fosztották meg a tróntól, és hirdették ki a királyság megszűnését. I. Mihálytól még az állampolgárságát is elveszik.
1948 júniusában feleségül vette Anna Bourbon–pármai hercegnőt, akivel Londonban ismerkedett meg. Először Angliában, később pedig Svájcban telepedtek le, öt lányuk született.
Három évvel a rendszerváltás után térhetett haza, de a Ion Iliescu nevével fémjelzett posztkommunista országvezetés nem nézte jó szemmel a király népszerűségét, ezért rendeletben tiltotta meg, hogy újra az ország földjére lépjen. 1997-ben Emil Constantinescu adta vissza a király román állampolgárságát, de a királyi család nem költözött véglegesen haza, bár a kétezres években visszakapták az államosított ingatlanjaikat is.
2004-től Svájcban telepedtek le, csak nagyobb ünnepek alkalmával tértek haza. Ilyenkor a soborsini (Arad megye) kastélyukban vagy a bukaresti Erzsébet-palotában tartózkodtak. 2016-ban jelentette be, hogy betegsége miatt teljesen visszavonul, lányát, Margit hercegnőt bízta meg azzal, hogy képviselje őt a különböző rendezvényeken.

Forrás: foter.ro