A kereskedelmi és szolgáltató cégek várakozása tetemesen, az iparvállalatoké kis mértékben javult, az építőiparban stagnálást mért a GKI. A szolgáltató ágazatban a január óta tartó bizalomnövekedés májusban tört meg, ezután ismét emelkedni kezdett a mutató, júliusban leginkább a következő három hónap forgalmának megítélése lett kedvezőbb, és markáns optimizmust jelez az üzletmenettel kapcsolatos várakozás.

A foglalkoztatási szándék az iparban és az építőiparban valamelyest javult, előbbiben a létszámbővítést tervezők száma meghaladta az elbocsátásra készülőkét. Az előrelépés a szolgáltató cégeknél kisebb mértékű, a kereskedelemben pedig nincs változás. A lakosság félelme a munkanélküliségtől valamelyest növekedett.

Az áremelésre és árcsökkentésre készülők aránya az iparban azonos, az építőiparban viszont ismét nőtt az árengedményt fontolgatók mértéke. A szolgáltató szektorban is összességében az árak lefelé tartására készülnek. A lakosság inflációs várakozása viszont erősödött.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és az építőiparban javult, a kereskedők, a szolgáltatók és a lakosság viszont pesszimistábbak lettek.

A lakosság várakozásait mérő fogyasztói bizalmi index tavaly május óta töretlenül emelkedett, amivel értéke meghaladta a recesszió előtti szintet. A folyamat azonban júniusig, a forint árfolyam-zuhanásáig tartott, júliusban pedig - nagy mértékű süllyedéssel - a májusi mérték alá került. A legnagyobb visszaesés az ország gazdasági helyzetének következő 12 havi megítélésében következett be, de jelentősen pesszimistábbak lettek az emberek saját pénzügyi helyzetük alakulásában és megtakarítási képességükben is.

Független Hírügynökség