Még a gyilkosok sem érdemelnek halálbüntetést

A washingtoni székhelyű Death Penalty Information Center megbízásából készült felmérés eredményei szerint az amerikai szavazók 61 százaléka a halálbüntetéstől eltérő szankciót látna megfelelőnek a gyilkosság vádjával bíróság elé állított bűnözők esetében. A válaszadók 39 százaléka szerint az életfogytiglani börtönbüntetés az áldozatok kárpótlása mellett, 13 százaléka szerint az életfogytig tartó szabadságvesztés szabadlábra helyezés esélye nélkül, 9 százaléka szerint az életfogytig tartó szabadságvesztés a szabadlábra helyezés lehetőségével lenne a jogos büntetés. A Lake Research Partners kutatói által, a regisztrált szavazók körében májusban lekérdezett kutatás szerint a megkérdezettek 33 százaléka helyeselte csak a gyilkosok halálbüntetését.

A válaszadók többsége a halálbüntetés elvének jogosságát kérdőjelezte meg, de sokan fejezték ki aggályukat, hogy esetleg ártatlan személyt végeznek ki. A megkérdezett amerikaiak 65 százaléka támogatná az életfogytig tartó börtönbüntetést a halálbüntetés helyett, ha ez utóbbi költségét bűnmegelőzési programokra költenék inkább.

A felmérés szerint a szavazói magatartásra nem minden esetben lenne hatással a politikai jelölt állásfoglalása a kérdésben. A válaszadók 24 százaléka inkább, 35 százaléka kevésbé szavazna olyan jelöltre, aki a szankció eltörlését szorgalmazza. 38 százalékuk azt állítja, szavazatára egyáltalán nem lenne hatással ez a kérdés.

Egy másik kutatás szerint azonban...

A felmérés eredményei némileg ellent mondanak a Gallup november elején közzétett, ugyanezt a témát vizsgáló kutatásának, amely szerint az amerikai lakosok (nem csak a regisztrált szavazók!) 64 százaléka támogatja a halálbüntetést. A Gallup szerint, amikor a megkérdezetteknek felajánlották a választási lehetőséget az életfogytiglani börtön és a halálbüntetés között, 46-49 százalékos arányban oszlott meg a vonatkozó büntetési szankciók helyeslőinek száma.

A kutatást értékelő szakértők szerint a különbség meglétének egyéb okai is lehetnek. Közülük Rebecca Blank például úgy látja, az állampolgárok társadalmi környezete lehet az egyik magyarázó faktor. A szakértő szerint az internet egyik fontos tényezője, hogy az internetezők egy közösség tagjainak érzik magukat, olyan közösségé, amelyet az internethasználat is összeköt. Így szerinte azoknak az emberek, akiknek környezete nem használja az internetet, kisebb a hajlandóságuk a csatlakozásra, mint azoké, akik az őket körülvevő közegükben is az online aktivitást tapasztalják.