Szombaton este beszámoltunk a bicskanyitogató hírről, miszerint jövőre nem indíthat gimnáziumi osztályt a győri Krúdy iskola.

A hír derült égből villámcsapás erejével sokkolta a várost. Megbolygatott méhkasként hördültek fel a volt és a jelenlegi diákok, pedagógusok is.

Még fájóbb az egészben, hogy az intézményben kéttannyelvű oktatási rendszer működik, mely a megyében amúgy is kuriózum, nem beszélve arról, hogy az iskola országos szinten is a legnívósabb mezőnybe tartozik.

A döntés értelmében 40 pedagógustól és 500 diáktól fosztanák meg az iskolát.

Megmenekülhet a gimnázium?

Úgy tűnik nem eszik ilyen forrón a kását. A legújabb információk szerint ugyanis sem a Nemzetgazdasági Minisztérium, sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem egyeztetett a kérdésben – írja a nol.hu.

Arról írnak, hogy Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke jó esélyt lát a gimnázium megmenekülésére.

Ez persze látszólag nem ad okot a megkönnyebbülésre. Ezt bizonyítja, hogy a szociális hálón egyre csak nő a tiltakozók tábora. Összejöveteleket, tüntetéseket szerveznek. A Facebook oldalon a követők létszáma hamarosan túllépheti a tízezret.

Az igazgató asszony nyílt levele

Krúdy Gimi 1988-2016?

Egy tollvonással el lehet törölni egy nemzedéknyi pedagógus és több nemzedéknyi diák munkáját? Mindenfajta véleményezés, egyeztetés és egyetértés nélkül?

A költőinek hangzó kérdések mögött ijesztően valós történések, tények meredeznek. A Krúdy Középiskola nem indíthat gimnáziumi osztályokat a 2016/17-es tanévtől.

1988-ban egy előremutató koncepció jegyében született meg a hárompillérű, három képzési formát integráló oktatási intézmény gondolata, majd maga a létesítmény.

A város szélére felépített iskola nem elhelyezkedésével vagy könnyű megközelíthetőségével jelentett vonzerőt. Ezt a vonzerőt nyilvánvalóan az itt kínált értékek teremtették meg és növelték tanévről tanévre.

Gyorsan világossá vált, hogy az egyes képzések jótékony húzó hatással vannak egymásra, tágítják az itt tanuló diákok látókörét, tartást adnak és igényességet fejlesztenek egyfajta kölcsönös egymásra hatás jegyében.

Krúdysnak lenni hamarosan fogalommá vált város- és térségszerte. Az intézmény 1989-es névválasztása is a képzések elválaszthatatlan szintézisét kívánta kifejezni, ahogyan a névadó irodalmár és gasztronómus lánya, Krúdy Zsuzsa is megfogalmazta intézményünknek szóló ajánlásában: úgy tudjuk legjobban megőrizni édesapja emlékét, ha képzéseink együttműködve szolgálják a kultúra és a szakmai tudás szeretetét, tiszteletét.

Úgy látszik, gimnáziumi képzésünk most épp e korszerű sokarcúság következtében tűnik el jóvátehetetlenül. Akkor, amikor a győri egyetem egyre bővülő képzési kínálata egyre több gimnazistának nyújt kedvező továbbtanulási lehetőséget.

Az elmúlt évtizedekben gyakran változó oktatáspolitikai koncepciók ellenére az intézmény munkája folyamatos elismerést kapott, indítható osztályaink száma pedig tendenciózusan nőtt – leghatározottabban a gimnáziumi képzésben. 1995-ben az addig évfolyamonként két, jellegében inkább humán orientáltságú gimnáziumi osztály mellett reál képzésű osztály indítására kaptunk engedélyt, majd 2003-ban megindulhatott a két tanítási nyelvű gimnáziumi osztályunk. Ez a képzésünk tovább növelte intézményünk elismertségét, fokozta keresettségét.

A jellemzően tízszeres túljelentkezéssel beiskolázott, térségi feladatot is ellátó kéttannyelvű osztályok kiemelkedő teljesítménye, kivételes eredményei, 100%-os továbbtanulási mutatója igazolták gimnáziumi képzésünk színvonalát, az intézményben folyó munka sikerességét.

Az ebben a képzésben szerzett kétnyelvű érettségi bizonyítvány felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű, így a nálunk érettségizettek C1 típusú nyelvvizsgával rendelkeznek a célnyelvből, emellett pedig jellemzően megszerzik a közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát a második idegen nyelvből is.

Az oktatási folyamaton túlmutatóan a Krúdy fogalommá vált diákélete alapján is. Diákjaink maguk fogalmazták meg a „krúdys szellem" vagy a „krúdysnak lenni életérzés" szlogenjeit. Nem alaptalanul. A nagy központi aulával rendelkező iskolakomplexumot a diákság hamarosan belakta, otthonossá tette, igazi második otthont varázsolva a kezdetben csupasz épületben. A tantermek egyedi festést kaptak, az aulában pedig szinte egymást érték a programok, rendezvények, kiállítások, ünnepségek – a diákélet zengő kavalkádja a lehető legjobb értelmezésben.

Mindebben meghatározó szerepet vállaltak a gimnáziumi osztályok. Nélkülük aligha jött volna létre a ma már országosan ismert rendezvényünk, a Fizika Napja; vagy a kulturális missziót felvállaló Krúdy Szalon.

Győr város közgyűlése az ezredfordulón rendezte középiskoláinak képzési céljait és ekkor határozta meg, hogy mely intézmények hivatottak gimnáziumi képzés folytatására. Ebbe a körbe került be a Révai, Kazinczy és a Krúdy, miközben a legtöbb iskolában leépítették a gimnáziumi képzést. Ez is igazolta iskolánk addigi törekvéseinek eredményességét.

Számos példa igazolja gimnáziumi képzésünk azóta is megtartott minőségét. Hogy van helyünk Győr gimnáziumi képzésének palettáján, legutóbb Kara Ákos államtitkár úr erősítette meg, aki az idei Fizika napja alkalmából Győr-Moson-Sopron megye emlékérmét adományozta „a Krúdy Gyula Gimnáziumnak 2015-ben a Fizika Napja című interaktív természettudományi rendezvény színvonalas megszervezéséért, az elmúlt 10 év alatt végzett lelkiismeretes, elhivatott szakmai munkáért. Az esemény által teremtett hagyományért elismerésünk és köszönetünk jeléül".

A Krúdy diákjai, tanárai és szülői közössége nevében:
Bejcziné Mosolits Erika
igazgató