- Ezt amerikai kutatók közölték a Nature című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

A nyugat-ausztrália Murchison Rádiócsillagász Obszervatórium rádióspektrométere által észlelt hidrogéngáz gyenge jelei a 13,8 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után mintegy 180 millió éve létezett csillagok jelenlétét indikálták. A hidrogén volt akkor világegyetem legáltalánosabb építőköve, mint ahogyan ma is. Mivel ezeket a korai csillagokat közvetlenül még soha nem észlelték, az általuk kibocsátott ultraibolya sugárzás megváltoztatta a körülöttük lévő hidrogéngáz tulajdonságait, s ezáltal a hidrogén elnyelte az ősrobbanás utánizzásából eredő háttér rádióhullámokat, és lehetővé tette érzékelésüket.

Judd Bowman, az Arizonai Állami Egyetem kozmológusa elmondta, hogy a megfigyelések megerősesítették a várakozásokat arról, mikor keletkezhettek az első csillagok. Ezek a csillagok eltérőek lehettek a maiaktól, mert az ősrobbanás után keletkezett ősi primitív gázból képződtek.

"A gáz szinte teljesen hidrogénből és héliumból állt. Ezzel szemben szinte az összes későbbi csillag olyan gázból keletkezett, amelyeket a periódusos rendszer nehezebb elemei, mint a szén és az oxigén gazdagították. Az első csillagok nagyon nagy tömegűek lehettek és rövid ideig éltek, színűk kékes lehetett." - magyarázta.

Általában a csillagkeletkezés hasonló a mostanihoz, a gázfelhők összehúzódnak, majd a növekvő nyomás hatására összehúzódásuk lelassul, hőmérsékletük viszont folyamatosan nő, fúziós magreakciókat indítva be - tette hozzá. A felfedezés nem jelenti azt, hogy egyes csillagok nem születhettek még korábban.

"Nem tudjuk pontosan megmondani mikor keletkeztek az első csillagok, de tudjuk, hogy 18 millió évvel" az ősrobbanás után." - hangoztatta Bowman.

A rádióhullámok jelezték azt is, hogy a világegyetem valószínűleg kétszer olyan hideg volt, mint korábban gondolták, mínusz 270 Celsius-fok. Alan Rogers, a MIT Haystack Obszervatóriumának rádiócsillagásza elmondta, hogy ez a gáz és a sötét anyag közötti kölcsönhatással azzal magyarázható. A sötét anyag olyan talányos anyag, amely nem bocsát ki fényt vagy energiát és úgy vélik, hogy a világegyetem együttes tömegének és energiájának negyedét adja, de még soha nem figyelték meg.

(MTI)

Forrás: origo.hu

Kép: N.R.Fuller/National Science Foundation