A hatóságok hivatalos álláspontja szerint nem volt veszélyes anyag a több ember halálát okozó vörösiszap - hívta fel rá a figyelmet szerdai sajtótájékoztatóján a vörösiszap-katasztrófa okait vizsgáló parlamenti bizottság elnöke. Kepli Lajos emlékeztetett, a szerencsétlenséget követően a környezetvédelmi államtitkár még úgy nyilatkozott, hogy jogellenesen sorolta be a nem veszélyes anyagok közé a vörösiszapot a Mal Zrt. Mint mondta, most mégis arról folyik a kormányzati kommunikáció, hogy az erről szóló műszaki vélemény kiadásakor nem követtek el hibát a vizsgálatra felkért szakértők.

A képviselő szerint a téves és hamis besorolás mellett az is kérdéses, hogy miért nem zárták be a tározót, holott azt egy kormányrendelet értelmében 2009 július 16-ig meg kellett volna tenni. További ellentmondást látni abban a tényben, hogy Almásfüzitőnél, ahol szintén vörösiszapot tárolnak, ugyanaz az anyag veszélyesnek lett minősítve. A katasztrófa okait vizsgáló bizottság elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy a szigorúbb besorolás megelőzhette volna a bajt, és mivel a Mal Zrt. tárolta a veszélyes anyagot, így a helyzet kiváltó okától függetlenül vitathatatlan a felelőssége.

Kepli Lajos úgy vélte, a kormányzati kommunikációban bekövetkezett 'pálfordulás' azt jelenti, hogy elkezdődött az ügyben a felelősség elmaszatolása. Mint mondja, ezt mutatja az is, hogy a katasztrófa után indított hivatalos honlapról például eltűnt az a bejegyezés, ami veszélyesnek minősítette a vörösiszapot. A jobbikos képviselő ezért a kormányhoz intézett kérdéseket, melyben azt tudakolta, mi az oka a megváltozott kormányzati kommunikációnak, illetve arról kért felvilágosítást, miért nem lehet semmit tudni a Kolontáron történt eset kapcsán indult büntetőjogi eljárás részleteiről, a nyomozás jelenlegi állásáról.

A tájékoztatón elhangzott kérdésre válaszolva a jobbikos képviselő elmondta, a kolontári katasztrófa idején nem volt földmozgás az iszaptároló közelében. A szerencsétlenség oka a bizottsági vizsgálat szerint a vörösiszap fölött felhalmozódott vastag lúgrétegben, illetve abban keresendő, hogy az alkalmatlan, gyenge anyagból készült gát fala az erős szél miatt elmozdult. A tározó nem bírta a terhelést, amelyre amúgy sem lett méretezve - foglalta össze a képviselő hozzátéve, hogy más műszaki védelmi rendszert alkalmaznak egy veszélyes anyagokat illetve egy veszélytelennek minősített anyagokat tároló rendszernél.

Kepli ugyanakkor úgy vélte, hogy a kiadott hatósági határozat tévedéséért a hatóság vezetője felel, aki szerinte - ha bebizonyosodik a felelőssége - társtettesnek is tekinthető a katasztrófa előidézésében. Az OrientPress Hírügynökség érdeklődésére válaszolva a bizottság vezetője elmondta, a hivatalosan is akkreditált mintavétel után azért lehetett veszélytelennek minősíteni a vörösiszapot, mert az nem ott történt, ahol a kérdéses anyag olyan mennyiségben gyülemlett fel, ami már káros az egészségre. Azonban az, hogy a környezetvédelmi hatóság nem onnan vette a mintát, ahonnan kellett volna, még nem vonja ki őket a felelősség terhe alól.

Czefernek Léna

OrientPress Hírügynökség
Kép: OrientPress Hírügynökség/archív