Mikor gondoltál először arra, hogy boldogságkutatással szeretnél foglalkozni?

Még aktív koromban, amikor a könyvtárban dolgoztam, és különböző rendezvénysorozatokat szerveztem, más-más gondolat köré csoportosítva az előadásokat. Akkor kerültem közelebb a bölcsesség és a szeretet témakörökhöz, ami egy későbbi olvasatban a boldogság alapjának bizonyult. Ezután már tudatosan kerestem a boldogsághoz tartozó tartalmakat, gondolatokat, cselekedeteket. Ez 15 éve történt, és azóta tart ez a folyamatos keresés, összegzés, és egyre igazabb felismerés, úgy az irodalmakban, mint környezetemben, a gyerekek és felnőttek világában egyaránt.
Amely boldogságkutatás és élményátadás már a továbbiakban cselekedeteimben is megnyilvánul.
Hisz közel száz előadásban sikerült egy kicsit közelebb hozni ezt a ma még mindig talányosnak, sokszor nehezen elérhetőnek ítélt életcélt.

Mit csinál egy boldogságkutató? Hogyan telnek a napjaid?

Egy boldogságkutató, ha szabad ezt a titulust használnom, bár én mindig komolyan vallom magam annak, és derűsen fogadom barátaim, ismerőseim mosolyát, ha ez a kérdés felmerül, mert az első mondataim, idézeteim után rögtön kiderül, hogy valóban van ennek nemcsak felületes, hanem mélyebb tartalma is. Nemrég jutottam arra a felismerésre, hogy én inkább a boldog élethez keresem az utakat, mert a boldogság az valóban hirtelen jött, s viszonylag gyorsan tovatűnő állapot, míg a boldog életnek vannak igazán állandóbb ismérvei, mint a szeretni, tudni, tenni vagy a megbocsátás, elengedés és hála, hogy csak egy-két fontosabb iránymutatóval támasszam alá a helyes életvitelt.
Az előadások mellett más kulturális területeken is aktív vagyok, ha szabad ezt mondani: zsűrizek versmondó versenyeken, kiállításokat nyitok meg, kórustalálkozókon műsort vezetek, s magam is kórustag vagyok, japán klub programjait szervezem, s a helyi nyugdíjas egyesületben is vállalok feladatokat.

Mit jelent számodra a boldogság?

Elsősorban aktivitást, úgy a közéletben, mint a magánéletben. Nagy boldogság, ha sikerül egy-egy újabb szép verset, segítő irodalmi művet találni, ezt szerencsére gyakran átélem. Rendkívül jó érzés számomra, ha a nagyvilágban vagy hazánkban átadnak egy új épületet, utat, hidat, felfedeznek valami újat, megoldanak valami régi rejtélyt. S természetesen nagyon örülök, ha a családban is rendjén mennek a dolgok, s tavaly közel húsz ízben kirándultam szép hazánkban.
Nagy boldogságot jelent, baráti, ismerősi társaságban kellemesen eltöltött rövidebb vagy hosszabb idő, s örülök, ha jót tehetek, kedveset szólhatok, segíthetek, idegeneknek is.
Befejezésül egy gondolatot idéznék Hermann Hess-től, melyet igyekszem minél többször megvalósítani:

„Soha nem szalaszthatjuk el az alkalmat, ha bárkit is boldogabbá és derűsebbé tehetünk.”

Köszönöm szépen kedves Feri és jó egészséget kívánok!

Köszönöm az interjút, s minden kedves olvasónak boldog életet kívánok!

Interjú: Csobay Dániel

Fotók: Csobay Dániel fotográfus ( Készültek 2017 nyarán a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában)