Az év eleji német dioxinbotrány, amelyben a sertéshús is érintett volt, újra csak ráirányította a figyelmet az importhúskészítmények sokszor gyenge minőségére. Az ekkor elrendelt szigorú hazai ellenőrzések viszont bebizonyították, hogy a hazai húskészítmények kifogástalan minőségűek. Mentzel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára elmondta: az Európai Unióba lépésünk időszakára volt jellemző, hogy a környező országok saját szabványai szerint készült, rendszerint gyengébb minőségű termékekkel elárasztották a magyar piacot. Az ünnepi asztalon azután kiderült, hogy az olcsó szlovák kötözött sonka csalódást okozott. Azóta már óvatosabbak lettek a fogyasztók, s a kereskedők is-írja a lap.

A Nielsen piackutató adatai szerint tavaly mintegy 214 milliárd forintért vásároltak Magyarországon húskészítményt. Értékben 3, mennyiségben 4 százalékkal emelkedett a húskészítmények kiskereskedelmi forgalma az előző évhez viszonyítva. A legkeresettebb a főleg párizsit és virslit magában foglaló vörösáru, amelyre az eladott mennyiség 36 százaléka jutott tavaly, ahogyan egy évvel azelőtt is. Második a kolbász 16 százalékkal, utána a sonka, felvágott majd szalonna következik, egyaránt 9 százalékos részaránnyal.

A kormány közben hitelprogrammal segíti a gazdákat, elindítja az agrárforgóeszköz-hitelprogramot, ezt várhatóan a banki termékek április végi elkészülte után vehetik igénybe a gazdálkodók – ismertette tegnap a kabinet döntését Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter elmondta: a 15 milliárd forintos pénzügyi forrást elsősorban takarmányvásárlásra fordíthatják a gazdálkodók. A termelők egymilliótól 50 millió forintig terjedő összeget vehetnek fel, a termeltetők pedig maximum 250 millió forint összeghatárig igényelhetnek kölcsönt. A kamat mértéke 7,5 százalék, a futamidő pedig három év. Emellett döntöttek az agrárforgóeszköz vis maior hitelprogram keretének emeléséről is. Így a korábbi hatmilliárd forinttal együtt most tizenegymilliárd forint áll rendelkezésre.

OrientPress Hírügynökség