A férfi 2008 és 2009 között egy gabonatermeléssel és kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság ügyvezetőjeként háromezer tonna gabona közraktározására kötött szerződést. Úgy nyilatkozott a közraktár felé, hogy a gabona a tulajdonában van, és az per, teher és igénymentes. Ez alapján kapta meg a közraktárjegyeket. Ezt használta fel a hitelfelvételhez. A „vállalkozó" ezen időszakban ugyanezt a gabona mennyiséget további két másik közraktárnál is az elsőhöz hasonló módon közraktároztatta, majd a kiállított közraktárjegyek fedezete mellett újabb hitelt vett fel. Így összesen 800 millió forinthoz jutott, amelyet a banknak nem fizetett vissza. Ebből 400 milliót költött el.

A nyomozók megállapították, hogy a mélykúti vállalkozó nem csak a saját cége által termelt gabonát közraktároztatta, hanem környékbeli gazdák által a részére bértárolásra átadott gabonával is hasonló módon járt el, úgy, hogy annak ellenértékét a gazdáknak nem fizette meg. Több gazdával pedig úgy egyezett meg, hogy azok műtrágyát vesznek tőle, minek ellenértékeként különböző pénzeszközökben (készpénz, értékpapír, stb.) fizetik ki. Hiába kapta meg az áru ellenértékét, a műtrágyát nem adta oda.

A nyomozás feltárt egy másik esetet is, melyben 1500 tonna gabonát adott el egy gazdasági társaságnak, aki még mielőtt elszállította volna az árut, akkor tudta meg, hogy a mélykúti vállalkozó azt közraktároztatta, ezért nem lehetett volna a közraktár engedélye nélkül elszállítani és értékesíteni sem.

A bűncselekménnyel megkárosított egy bankot, két közraktárt, két gazdasági társaságot és 18 magánszemélyt (őstermelőt).

A bűncselekmények összes elkövetési értéke meghaladja a félmilliárd forintot, a tényleges kár mintegy 300 millió Ft.

A nyomozóhatóság lezárta a vizsgálatot és a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségnek ezen a héten elküldi.

(FH)