A tavalyi esztendő első kilenc hónapjában ötödével esett vissza a válság hatására a nagy villamoserőművek termelése, miközben a kisebbeké ugyanennyivel nőtt 2008 azonos időszakához képest. A Magyar Energia Hivatal a piaci szereplők által közölt adatokból azt is kiszámolta, hogy a kereskedők adózás előtti eredménye 50-80 százalékkal nőtt. A lakosságot és a közintézményeket ellátó egyetemes szolgáltatók viszont 800 százalékos, 7,4 milliárd forintnak megfelelő veszteséget termeltek.

Boross Norbert, az ELMŰ kommunikációs igazgatója közölte: a villamosenergia-áron keresztül egyre nagyobb mértékben finanszírozzák a villamosenergia-fogyasztók a távhőfogyasztók számláját is.

A megújuló energiából előállított, úgynevezett zöldáram felvásárlását az unió írja elő. A hőerőművekben keletkező áram kötelező átvétele viszont politikai döntés. A kötelező átvétel alá eső villamos energia ára többszöröse a hagyományos erőművekben előállított áraménak. Szakértők szerint a kötelező átvétel torzítja az árképzést, ami a lakossági tarifa emeléséhez vezethet.

„Ha a rendszer arra van fölépítve, hogy szeretnénk kötelezően átvett, megújuló, vagy kogenerációs áramért többet fizetni, és ezt kötelező átvétel keretében biztosítjuk, akkor sajnos úgy tűnik, hogy nincs is más megoldás, mint hogy egy magasabb átlagáron kénytelen a lakosság ezt megvásárolni" - jelentette ki a hírTV-nek Ságodi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó csoport szakértője.

A lakossági áram drágulását visszafoghatná, ha a kötelező átvételből kizárnák a távfűtéses lakásokat hőenergiával ellátó erőműveket. Drucker György, az Energiainfo.hu vezető elemzője azt mondta: ez lehetne az első lépés a probléma orvoslásában.

Az Országgyűlés decemberben fogadta el azt a törvénymódosítást, amely 2015-ig meghosszabbította a kapcsolt energiát termelők támogatását, még akkor is, ha a beruházás már megtérült. A támogatás eredetileg tavaly év végéig, vagy a beruházás megtérüléséig járt volna.