Az ásatások helyszínén múzeumot és látogatóközpontot létesítenek.

Bartus Dávid tájékoztatása szerint a most feltárt helyszínen egy háromszáz négyzetméteres, antik római témájú játszóteret hoznak létre a későbbiekben, amely a tervezett régészeti park része lesz.

A mintegy héthektáros létesítményben szabadtéri helyszíneken mutatják be az 1600 éves római katonaváros örökségét, ahol látogatóközpontot és múzeumi csarnokot is építenek.

A komáromi Klapka György Múzeum munkatársai és az ELTE ókori régészeti tanszéke 1992 óta minden nyáron ásatásokat végez az egykori Brigetio területén.

A leletanyag tudományos összefoglalására 1-2 éven belül könyv kiadását tervezik - mondta el az ELTE tanszékvezető professzora.

Harmadik századi légiós kaszárnyát tártak fel

A régészeti park területén 2017-ben egy 600 négyzetméteres, félköríves épületrésszel ellátott létesítményt és kaszárnyák maradványait tárták fel.

A bélyeges téglák Terentius és Frigeridus katonai elöljárók neveit örökítik meg,

amiből az archeológusok megállapították, hogy az épületeket az i.u. 3. század második felében, a 370-es évek elején emelhették.
Az ókori város a Severus-dinasztia idején élte fénykorát.

A római határ, a limes mentén fekvő Brigetio Komárom keleti városrésze, Szőny alatt található. A Kr. u. 100 körül felépített állandó kőtáborban állomásozott a Római Birodalom határait védő 30 légió egyike, a Legio I. Adiutrix.

Az erődítmény vonzáskörzetében először katonaváros alakult ki, majd ettől 2-3 kilométerre a polgárváros létesült.

A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani.

Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, később pedig már coloniaként említik meg az ókori források.

Forrás: MTI; origo.hu

Főkép: Wikimedia Commons

Kép: Pinterest