A szerda délutáni Spanyolország-Svájc, H csoportban játszott találkozó végeztével a dél-afrikai focivébé minden résztvevője bemutatkozott már. A semleges szurkolók számára a mérleg egyelőre nem túl biztató, a 16 meccsen 19 ország válogatottja lőtt gólt - összesen 25-öt -, és sajnos egy kezünkön elfér a látványos meccsek száma is.

A regnáló Európa-bajnok mérkőzésén abban azért reménykedhettünk, hogy a vb megnyerésére az egyik fő esélyes ibériaiak és a selejtezők 2. csoportját Görögország előtt az élen záró Svájc kitesz magáért, és gólgazdag 90 percen feledtetik a dél-afrikai tél elmúlt öt és fél napját. Minden tiszteletünk a Svájcért szorítóknak, de a felek összecsapása akkor ígérkezett jónak, ha Iniestáék ezért mindent megtesznek. Különös tekintettel arra, hogy a FIFA világranglistáján 22-vel előrébb, a második helyen állnak a spanyolok, sőt bár az alpesieknek bár 18 alkalommal volt esélyük rá, még egyszer sem győzték le Spanyolországot (a két csapat közti gólarány a vb-találkozóig 45:15 volt).

A mostani mérkőzéssel kapcsolatos érdekesség, hogy a két szövetségi kapitány, Vicente Del Bosque és Ottmar Hitzfeld korábban három Bajnokok Ligája-párharc során is összemérhette edzői képességeit a Real és a Bayern kispadján - eme összehasonlításban is a német nemzetiségű trénernek volt bizonyítanivalója, kétszer ugyanis a bajuszos spanyol örülhetett.

A kezdőcsapatoknál felfigyelhettünk rá: a Barcelona Xavi és Iniesta alkotta tengelye és „a többiek" (Villa, Ramos, Silva, Casillas...) éppúgy a pályán voltak spanyol részről, mint Svájc oszlopa, az evertoni Philippe Senderos és a laziós Stephan Lichtsteiner, kispadon kezdett viszont a veterán Hakan Yakin és a dortmundi Alexander Frei - svájci oldalon.

Miután az angol Webb a sípba fújt, a svájciak vezethették volna az első támadást, azonban hosszú perceken át gyakorlatilag labdához sem tudtak érni. A Barce... pontosabban a spanyol válogatott a szokásos követhetetlen gurigázással jelentkezett, de az első nagy gólhelyzetre a 24. percig várni kellett - ekkor Piqué fektette el védőjét egy szemtelen csellel, majd ziccerben Benaglióba belsőzte a labdát. Percekkel később azért válaszolt Ziegler, szabadrúgását csak másodjára ölelte magához Iker Casillas. A félidő kulcspillanatának tűnt, amikor Senderos sérülés miatt kidőlt a svájci védőfalból, innentől ugyanis Villáék a kapujukhoz szögezték ellenfelüket - mindhiába. (Félidei statisztika: 7:1-es kapura lövési, „kétharmados" labdabirtoklási fölény.)

A térfélcserét követően a spanyolok 63 másodperc alatt két gólhelyzetet is kialakítottak, és maradt is az ibériaiak fojtogató fölénye. Aztán a döbbenet: Ottmar Hitzfeld éppen „megváltó" jegyzeteit írogatta az oldalvonalnál, amikor is egy svájci kapuskirúgást követően a labdára mozduló Derdiyok átesett Casillason, közben arcon rúgta az arra járó Piquét, a védő vérző fejjel először még akadályt képezett Fernandes lövése előtt, a csatár ismétlése azonban utat talált a kapuba - 1-0-s svájci vezetés! Tíz percre rá Del Bosque kettős cserét hajtott végre, beállt Fernando Torres és a szélvészgyors Navas. 25 perccel a vége előtt így álltunk: 64:36 arányban a spanyoloknál volt többet a labda, és nyolcszor annyit lőttek kapura, mint Svájc.

A 70. percben Xabi Alonso felső lécre eresztett bombája nyitotta a hajrát. Két perccel később Navas vette át szerencsésen, egyből tüzelt, Benaglio résen volt. A 75. percben Derdiyok kapott labdát a jobb oldalon, a kinyílt spanyol védelem utolsó két cölöpét, Puyolt és Piquét elfektette, Casillast leültette, majd ajtó-ablak helyzetben kapufára pöckölt. 77. perc: Navas távoli lövése halkította el a vuvuzelákat, de centikkel célt tévesztett. A 82. percben Barnetta ijesztgette Casillast. Az utolsó percekre görcsössé váló Spanyolország pedig tehetetlen volt - Webb 5 percet még hosszabbított is -, így a csoportkör első fordulójának utolsó meccsén megszületett a világbajnokság eddigi legnagyobb meglepetése.