Az arany-, ezüst- és bronzmedálokat ugyanis a fenntarthatóság jegyében készítették, az azokat tartó szalagokat pedig konkrétan PET-palackokból. A Laboratorium.hu nyári cikkeiben sokat foglalkozott a környezetszennyező műanyagokkal, azok újrahasznosítására újabb remek példa a riói éremszalagok elkészítése...

Magyar szempontból rendkívül sikeresnek tekinthető az idei, 2016-os rióri olimpia. Érmeseink, pontszerzőink, de az összes induló nagy elismerést érdemel, az éremtáblázaton elért 12. hely pedig ugyancsak kiemelkedő.

Az elmúlt napokban a legtöbben nagy érdeklődéssel követtük a sporthíreket, különösen azokra a versenyszámokra koncentrálva, ahol hazai sportoló is indult, remélve, hogy még aznap a nyakába akasztják a hőn áhított medált.

Most, hogy mindezen túl vagyunk, itt az ideje megnézni, hogy miből is álltak azok az érmek!

Az olimpiák történetében először Rióban fektettek különösen nagy hangsúlyt arra, hogy még az érmek elkészítésekor is a fenntarthatóság álljon a középpontban. Hát még a szalagok kialakításakor ! Amint az a www.olympic.org honlap írásából kiderült ugyanis, a szalagokat újrahasznosított PET-palackokból készítették.

Mindez számunkra is szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a Laboratorium.hu elkötelezett a környezetünkre egyre nagyobb veszélyt jelentő műanyagok témaköre iránt. Részletesen beszámolt a PET-Kupához kapcsolódó laboratóriumi mérésekről, illetve a mikroműanyagok veszélyeiről.

A riói éremszalagok 50 százalékban készültek újrahasznosított műanyagpalackokból, ezért is jelentenek remek példát arra, hogyan lehet hasznosítani a többek között a Tisza árterében is felgyűlt PET-palackokat.

Ami pedig az érmeket illeti: az 500 g súlyú arany-, ezüst- és bronzmedálok a www.olympic.org honlapja alapján javarészt ugyancsak újrahasznosított anyagokat tartalmaznak. Az ezüst- és a bronzérem 30 százalékban áll újrahasznosított anyagokból, az aranyérmek pedig egyáltalán nem tartalmaznak higanyt. Sőt, sokkal tisztábbak, mint valaha, megfelelvén a fenntarthatóság kritériumainak, a legszigorúbb környezetvédelmi törvényeknek és laboratóriumi szabályoknak az anyagok kitermelésétől a végső kidolgozásig. Az aranyérmek 92,5 százalékban újrahasznosított tükrökből, forraszték-maradékokból és röntgen-lemezekből származó nyers ezüstöt tartalmaznak, a bronzérmek réztartalmának 40 százaléka pedig pénzverdei hulladékból származik.

A Magyar Olimpiai Bizottság honlapján közölt írásból az is kiderül, hogy az olimpián használatos dobogók is szerves anyagokból készültek, Brazília trópusi jellegét szimbolizálva. Ezeket úgy tervezték, hogy a játékok után bútorként felhasználhatók legyenek, sőt, az éremátadók által használt tálcák is alkalmasak a későbbi használatra.

A fenntarthatósági szempontok érvényesülése azért is példaértékű, mert az olimpiai játékok a világ legnépszerűbb és legnézettebb eseményei közé tartoznak, így ez az üzenet (többek között a PET-palackból készült szalagok pedig üzenete) is milliárdokat ért el.

Nem elhanyagolható azonban az újrahasznosított medálok konkrét haszna sem, hiszen Carlos Nuzman, a szervezőbizottság elnökének nyilatkozata szerint összesen 4924 érmet vertek, ami közel 2,5 fél tonna anyagot jelent.

A műanyagpalackból készült szalagok során felhasznált anyag mennyiségéről nincs információnk, ám amennyiben Budapesten rendezik a 2024-es olimpiát, örömmel javasoljuk, hogy azokhoz bátran elkészítéséhez bátran használják fel a tiszai PET-palackokat!

Van belőlük bőven…