Városlista
2020. november 25, szerda - Katalin

Hírek

2011. November 01. 14:17, kedd | Belföld
Forrás: HírTV

Pogány emléknapból lett katolikus főünnep

Pogány emléknapból lett katolikus főünnep

A Rómából a kelták közé érkező keresztény hittérítők feladatul kapták, hogy ne tiltsák be a pogány ünnepeket, inkább próbálják integrálni azokat a kereszténységbe. Így lett megszelídítve a ma Mindenszentek nevű emléknap.

Hogy tőről metszett keresztény emléknap volna a Mindenszentek, nem állíthatnánk. Sőt, amíg a római egyház hivatalosan és mai formájában bevéste naptárába november elsejéhez az ünnepet, évszázadok teltek el. Lássuk, hogyan sikerült! Úgy tűnik, a gyökereket a keltáknál kell keresnünk, samhain nevű ünnepük – amelynek hajnalán, november 1-jén az elhunytak lelke átvándorol a halottak birodalmába – stílszerűen fogalmazva „kísértetiesen” hasonlít a nálunk ismert Mindszentek, illetve halottak napja világához. A kereszténység terjesztésekor a Rómából érkezők azt a feladatot kapták, hogy az efféle pogány ünnepeket ne tiltsák be, hanem próbálják valamiképp megszelídíteni. A samhainból Mindenszentek ünnepe lett, méghozzá úgy, hogy III. Gergely pápa 741-ben „áthelyezte” a májusi „Szűz Mária és az összes mártírok napját”. (A tavaszvégi dátum egyébként régóta élt a köztudatban, hiszen a keleti kereszténység 380-tól már tartott vértanúnapot, a nyugati egyház pedig 609 óta ülte, ekkor „szekularizálta” IV. Bonifác pápa az eredetileg pogány isteneknek emelt Pantheont.) Bő száz év is eltelt, amikor IV. Gergely egyetemessé tette november elsejével a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” ünnepét, röviden Mindenszenteket.

A katolikus egyházban mára úgynevezett főünneppé vált, és a rómaiaktól átvették a görög katolikusok is. Ilyenkor a templomokban mondott szentmisék állandó imádsága: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.” Az e napon imádkozott litánia egyébként a húsvéti feltámadási szertartáskor is előkerül. A keleti egyházban és az ortodox kereszténységnél megmaradt a tavaszi ünneplés – a pünkösdöt követő vasárnappal. A reformátusok és az evangélikusok szintén „tartják” Mindszentet.

A mindszenti hagyományok „tortájának” csak egy kis szelete a temetőlátogatás, ami egyébként német katolikus hatásra terjedt el és csak a 19. században. A honi néphagyományban ezen a napon tilos volt a munka (apropó: az ezredfordulón az Orbán-kormány nyilvánította munkaszüneti nappá), halottak lepényét sütöttek a legelesettebbeknek, és bizony számos településnév őrzi a Mindszent nevet, nem is említve a Mindenszenteknek emelt megannyi templomot.

S végül egy érdekesség: nem véletlenül íratott le fentebb a „mindszenti” szót, Mindszenty József (eredeti nevén Pehm József) esztergomi érsek csehimindszenti születése okán vette fel ezt a vezetéknevet 1942-ben.

Ezek érdekelhetnek még

2020. November 25. 07:00, szerda | Belföld

Budapesten lesz az ENSZ első regionális terrorizmusellenes központja

Budapesten lesz az ENSZ első regionális terrorizmusellenes központja - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.

2020. November 25. 06:00, szerda | Belföld

Üveggel, téglával és kalapáccsal ölt egy pár

Vádat emeltek egy vámosmikolai pár ellen egy januári emberölés miatt - tájékoztatta a Pest Megyei Főügyészség kedden az MTI-t.

2020. November 25. 05:00, szerda | Belföld

A települések 91 százalékában van igazolt fertőzött

Már a magyarországi települések 91 százalékában van igazolt fertőzött - közölte az országos tisztifőorvos az operatív törzs keddi, online sajtótájékoztatóján.

2020. November 24. 18:44, kedd | Belföld

Sűrű ködre figyelmeztetnek

A tartós, sűrű köd veszélye miatt az egész országra figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdára.