Ez volt az ötödik olyan gyors rádiókitörés (Fast Radio Burst, FRB), aminek a galaxisát azonosítani tudták a szakemberek. Forrása miatt azonban lehetséges, hogy újra kell gondolni mindazt, amit ezekről a szignálokról tudunk.

A most észlelt FRB-k egy tőlünk 500 millió fényévre található spirálgalaxisból érkeztek, így eddig ez a legközelebbi ismétlődő rádiókitörés, aminek az irányát nagy pontossággal meg tudták határozni. Ráadásul az esemény helyszíne egy, a miénkhez hasonló csillagváros. A forrás átmérője hét fényév, és aktívan keletkezhetnek benne a csillagok.

„Ennek a kitörésnek a forrása nemcsak a korábban lokalizált ismétlődő FRB-k keletkezésének helyétől, de az összes eddig tanulmányozott gyors rádiókitörés kiindulópontjától is drasztikusan eltér" – nyilatkozta Kenzie Nimmo, az Amszterdami Egyetem csillagásza.
"Ez a felfedezés elmossa az ismétlődő és egyszeri rádiókitörések közötti különbségeket.
Lehetséges, hogy az FRB-k forrásai nagyobb csoportosulásokat alkotnak a világegyetemben, és specifikus feltételek szükségesek ahhoz, hogy láthassuk őket" – tette hozzá.

A gyors rádiókitörések az univerzum legtitokzatosabb jelenségei közé tartoznak. Gyorsnak nevezik őket, mivel jeleik rövidek, alig néhány milliszekundumosak, rádióteleszkópokkal tudják érzékelni őket. Ez alatt a rövid idő alatt azonban annyi energiát bocsátanak ki, mint 500 millió Nap együttvéve.

Az eddig észlelt legtöbb gyors rádiókitörés egyszeri esemény volt, ami miatt nagyon nehéz a forrásgalaxisukat meghatározni (idáig mindössze három alkalommal sikerült a bravúr). Csupán az elmúlt években jutottunk el oda, hogy az első ismétlődő gyors rádiókitöréseket detektálni tudjuk, 2017-ben pedig sikerült az egyikük keletkezésének helyét is azonosítani.

2018-ban jelentették be kanadai tudósok, hogy a CHIME rádióteleszkóp-hálózattal újabb nyolc erőteljes, ismétlődő FRB-t sikerült rögzíteniük, számuk ezzel már 10-re emelkedett. Közülük az egyik szignál az FRB 180916.J0158+65 (rövidítve FRB 180916) katalógusjelet kapta.

2019-ben egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Nagyon Hosszú Bázisvonalú Interferometria Hálózat nyolc teleszkópjának segítségével utánkövetéses vizsgálatokat végzett. Az analízis keretében további négy jelet azonosítottak az FRB 180916 irányából, így végül mostanra sikerült "térképre tenni" a kitörés forrását, az SDSS J015800.28+654253.0 jelzésű spirálgalaxist.

Több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol

Az első ismétlődő rádiókitörés, aminek környezetét lokalizálták, az FRB 121102 volt; egy fémekben szegény törpegalaxisból érkezett 3 milliárd fényév távolságból. A szignált az úgynevezett Faraday-effektus torzította, ami akkor következik be, amikor az elektromágneses sugárzás mágneses mezővel lép interakcióba. Mindez arra utal, hogy az FRB 121102 extrém környezetben, valószínűleg egy, a galaxis szívében lévő szupermasszív fekete lyuk közelében jött létre.

Az FRB 180916 esetében nem érzékelték ilyen szinten a Faraday-effektus hatását, vagyis keletkezési helyén gyengébb volt a mágneses mező, és távol esett galaxisa centrumától. Ugyanez jellemző volt arra a három lokalizált FRB-re, ami nem ismétlődött.

Benito Marcote csillagász szerint az új eredmény több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol; nem tudni például, létezik-e bármilyen alapvető különbség az ismétlődő és nem ismétlődő FRB-k között. Annyi biztos, hogy a másodikként lokalizált ismétlődő rádiókitörés forrásának természete ellentmond az eddigi elméleteknek.

Az elmúlt években számos teória látott már napvilágot arról, mi bocsáthatja ki a jeleket. Szóba kerültek fekete lyukak, pulzárok, gamma-kitörések, ütköző neutroncsillagok, sőt, még földönkívüliek is. Ami biztos, hogy a rejtély megoldásához jóval több FRB-nek kellene a születési helyét meghatározni, ez az újabb teleszkópoknak köszönhetően az elkövetkező években könnyen megvalósulhat.

Az eredményekről bővebben a Nature magazinban lehet olvasni.

Forrás: origo.hu

Főkép: NSF’s Optical-Infrared Astronomy Research Laboratory/Gemini Observatory/AURA)

Kép: Illusztráció - OzGrav, Swinburne University of Technology.; Danielle Futselaar