az osztrák és német területeken elkezdődött hóolvadás, és a tavaszi esőzések miatti váratlan veszélyhelyzetekre igyekeznek felkészülni a szakemberek. A honvédségnél, a katasztrófa- és a polgári védelemnél is gyorsítja a beavatkozást a törvényi és jogszabályi háttér változása, amely a mentés emberi és eszközhátterét hivatott a korábbiaknál rugalmasabban biztosítani - számolt be a Hír TV.

A Győr-Moson-Sopron megyei Bőnyt és Mezőörsöt két éve egymás után háromszor öntötte el a Cuhai-Bakony ér. Miután vészhelyzetet rendelt el a kormány, a gátakon védekezők a honvédségtől is jelentős segítséget kaptak. Az azóta megváltozott jogszabályok a jövőben további könnyítéseket adnak egy hasonló beavatkozáshoz.

Tokovicz József főigazgató, Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal: "A kirendelési jogosultságok is lényegesen megkönnyebbültek, erre csak egy példát mondok, míg korábban a vezérkari főnök, a honvéd vezérkar főnöke 100 katonát rendelhetett ki előzetes jóváhagyás és engedélyezés nélkül, ez megduplázódott, tehát 200 főt bármikor saját hatáskörben kirendelhet katasztrófa-elhárítási célból."

A megyei katasztrófavédelemnél 70 tagú, gyors beavatkozásra készen álló polgári védelmis alakulatot szerveztek, és felkészültek egy, akár hosszan elhúzódó árvízi védekezésre is.

Sallai Péter megyei katasztrófavédelmi igazgató: "Minimum 4 ezer homokzsákkal indulunk mindenhol, ahol erre szükség lehet, valamint minden tűzoltót ellátunk melles csizmával, tehát be tudnak avatkozni, nem kell a vízbe belemenniük, éppen a tegnapi napon hoztak még további 130 melles csizmát, és ezek mind kiosztásra kerülnek. Másik része pedig az önkéntes mentőcsoportnak van fenntartva, tehát akik azonnal be tudnak avatkozni, de úgy a világítóeszközök, mindenkinek háromnapi hideg élelmet, illetve különböző tisztálkodási holmikat tartalmazó egységcsomagot készítettünk el."

A pénteken megalakult megyei védelmi bizottság elnöke úgy véli, a kormány célja a jövőben is a káresemények megelőzése lesz.

Széles Sándor kormánymegbízott, a megyei védelmi bizottság elnöke: "Nem arra akarunk alapozni, hogy majd a vis majorból kaphatnak kárenyhítési pénzt, hanem előzzük meg együtt a kárt. Természetesen a törvényi módosulás miatt ebben is van változás, bár jelen pillanatban nem látok olyan nagy elmozdulást, hogy az anyagi erőforrásokat korlátlan mértékben használhassák, tehát korlátozott, zárolt pénzeszközök vannak, amelynek a felhasználását csak vészhelyzetben fogja a kormány feloldani."

Széles Sándor hozzátette: a jövőben ellenőrzik, hogy minden elöntéssel fenyegetett település rendelkezik-e árvízkár-elhárítási tervvel, s ahol ez nem áll rendelkezésre, ott segítséget nyújtanak az elkészítéshez.