Hírek
2013. Február 12. 17:09, kedd |
Belföld
Forrás: MTI
Szerdán kezdődik a nagyböjt
Hamvazószerda ünnepével idén most szerdán kezdődik a húsvétra felkészítő negyvennapos böjt, amit nagyböjtnek neveznek. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke ezen a napon az esztergomi bazilikában muta
A keresztények nagyböjt bűnbánati időszakában Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Hozzátették: a hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon - illetve nagyböjt első vasárnapján - keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
A 7. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. (A vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak).
A nagyböjt azért tart pontosan negyven napig, mert a Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.)
A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. A 11. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a 13. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az egyház a böjt mellett az ima és az alamizsnálkodás (a szegények megsegítése) lelkületét ajánlja híveinek.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Április 17. 13:38, szerda | Belföld
Sulyok Tamás: Karikó Katalin kiviteles büszkeséget szerzett nekünk, magyaroknak
Karikó Katalin kivételes büszkeséget szerzett nekünk, magyaroknak - jelentette ki az államfő kedden Szegeden.
2024. Április 17. 13:37, szerda | Belföld
Meteorológia: az ország egyes részein 24-25 Celsius-fokkal van hidegebb, mint hétfőn
Az ország egyes részen 24-25 Celsius-fokkal volt hidegebb kedd délután, mint hétfőn - derül ki a HungaroMet Zrt. kedd délutáni Facebook-bejegyzéséből.
2024. Április 17. 09:48, szerda | Belföld
NAK: Veszélyes lehet a fogyasztókra az ellenőrizetlen ukrán élelmiszer
Miközben az Európai Bizottság a saját termelőitől a világ legszigorúbb élelmiszerbiztonsági előírások betartását követeli meg, a szalmonellával fertőzött ukrán csirkehúst korlátozások nélkül beengedi.
2024. Április 17. 09:47, szerda | Belföld
Németh Szilárd: Európában a magyar családok kapták legolcsóbban az áramot és földgázt
A rezsicsökkentésnek köszönhetően 2024 márciusában Európában a magyar családok kapták legolcsóbban a háztartási villamos energiát és földgázt