Hat éve mutathatta meg először féltve őrzött kincseit Hámori Sándor szódásüveggyűjtő Győrben, egy fröccsnapokhoz kapcsolódó kiállításon. Akkor, mint kiderült, szellemet engedett ki a palackból, hiszen számos győri gyűjtő jelentkezett nála felajánlva saját gyűjteményét a nyilvános bemutatkozásra. Azóta egyre többen szorgalmazzák egy állandó kiállítás létrehozását, mert mint Hámori Sándor fogalmazott, a szóda, a szódásüveg és a fröccs feltalálásának városában ildomos lenne egy állandó kiállítással megemlékezni a témáról. Elsősorban Jedlik Ányos bencés szerzetesről, akinek nevéhez fűződik a szikvíz nagyüzemi előállítása és palackozása, valamint ő keverte először a szódavizet borral, így Jedlik a fröccs atyjaként is bevonult a történelembe. A pezsgő vizet gyorsan és olcsón előállító készülék 1829-ben kezdte meg áldásos működését a győri bencés rendházban, és a mesterséges savanyúvízzel hígított bort is a győri szerzetesek ízlelhették meg először. A szódásszifon, mint köztudott, ma már szerepel a város jelképei között is, maga a szóda pedig hungarikum.

Minderről a Látogatóközpontban esett szó, az idei szódásüveg-kiállítás múlt heti megnyitóján. A vitrinekben 150, Győrben és a város környékén gyártott üveg látható, melyeket győri kötődésű gyűjtők hoztak el a tárlatra. A legszebb, legizgalmasabb üvegek mellett láthatunk gyógyszertári szifonokat, számos korai csatos-, gömbös üveget. A szódásflaskák mellett korabeli dokumentumokat böngészhetünk a szikvízgyártás történetéről vagy Jedlik feljegyzéseiből.

Bendes Gyula gyűjtő egyik első szerzeményét, legféltettebb darabját is bemutatja, amely Vető Sándor Szikvízgépgyáros és Szifonfeltöltő üzeméből származik az 1900-as évek elejéről, mely üveg belülről optikailag csavart, az alján domború felirattal. Bendes Gyulának vannak olyan palackjai is, amelyen a Szilasbalhás, Prónaifalva, vagy Alibunár településnév olvasható, ezek igazán kuriózumnak számítanak, hiszen ilyen nevű falvak ma már nem léteznek.

Albert Zsolt gyűjtő a megnyitón néhány anekdotát elevenített fel, mesélt a fröccsivó Balogh Benőről, akinek halála után cimborái a következő sírfeliratot vésték a fejfájára: itt nyugszik Balogh Benő tisztán, szóda nélkül.

A szikvíz feltalálásával új magyar szavaink is születtek, mint például: kányavíz, szúrósvíz, bizserevíz, kutyaijesztő. Jelként is használták a szódát – árulta el Albert Zsolt, mégpedig a cukrászdákban, kávéházakban. Amikor még nem volt szokás a kávé mellé kis szódát is adni, de valaki kért hozzá, az azt jelentette, hogy ismerkedni szeretne.

A Baross úti Látogatóközpontban rendezett szódásüveg-kiállítás hétfőtől péntekig 9-től 17 óráig, szombaton 9-től 14 óráig látogatható.

Írta: Földvári Gabriella

Fotó: O. Jakócs Péter

Forrás: gyorplusz.hu