Városlista
2020. június 3, szerda - Klotild

Hírek

2020. Március 12. 18:00, csütörtök | Külföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

Többszörösére gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon

Többszörösére gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon

Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására.

A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 és 2017 óta a tudósok szerint, akik a két sarkvidék műholdadatairól végeztek átfogó elemzést.

A vizsgált periódus jégolvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan.

„Ma a jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés nagyjából harmada, míg az 1990-es években az arány valójában elenyésző, körülbelül ötszázalékos volt” – magyarázta Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora a BBC hírportáljának.

A tudós a jégmezők tömegéről folyó összehasonlító kutatási projekt (Ice Sheet Mass Balance Intercomparison Exercise, Imbie) egyik vezetője.

A kutatásban résztvevő szakértők majdnem három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait tekintették át. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait. Az Imbie antarktiszi értékelését a Nature tudományos lap 2018-ban, a grönlandit pedig friss számában közölte.

A tudósok az eredményekhez azt is hozzáfűzték, hogy a jégolvadás az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) számítógépes modellezései alapján készült 2014-es értékelése 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vár 2100-ra.

Az Imbie szakértőinek tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az antarktiszi és grönlandi jégolvadás sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést.

„Ha ez valóra válik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie” – mutatott rá Sheperd.

Grönland és az Antarktisz kissé eltérően reagál az éghajlatváltozásra. A déli-sarkvidéki jégolvadás leginkább az óceáni vízhőmérséklet emelkedésének számlájára írható, mely a jégmezők szélét támadja. Az északi-sarkvidéki jeget is éri ez a hatás, azonban itt a melegedő levegőt is hozzá kell adni.

A két sarkvidék összesen 17,8 milliméteres tengerszintemeléséből 10,6 milliméter (60 százalék) a grönlandi, 7,2 milliméter (40 százalék) az antarktiszi olvadásnak tulajdonítható.

Az 1990-es években mintegy 81 milliárd tonna olvadt el évenként a két sarkvidéken, a 2010-es évekre ez évi 475 milliárd tonnára emelkedett.

Ezek érdekelhetnek még

2020. Június 02. 16:02, kedd | Külföld

Koronavírus-vakcina tesztelésébe kezd az orosz hadsereg

Ötven önkéntes katona, köztük öt nő bevonásával a Covid-19 elleni vakcina klinikai tesztelését kezdi meg az orosz hadsereg - közölte kedden a védelmi minisztérium.

2020. Június 02. 15:09, kedd | Külföld

Kína tartani fogja magát a környezetvédelmi vállalásaihoz

Kína az új koronavírus-járvány ellenére tartani fogja magát a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásaihoz - közölte a kínai környezetvédelmi minisztérium kedden.

2020. Június 02. 10:57, kedd | Külföld

Több mint 6,27 millióan fertőződtek meg világszerte, a gyógyultak száma 2,7 millió

Világszerte 6 271 577 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 375 656, a gyógyultaké pedig 2 697 328-ra nőtt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kedd reggeli összesítése szerint.

2020. Június 02. 09:00, kedd | Külföld

WHO szerint nincs bizonyíték arra, hogy legyengült a vírus

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői és számos más tudós szerint nincs bizonyíték arra, hogy legyengült a koronavírus, amint azt egy tekintélyes olasz orvos vasárnap állította.