A Győr környéki gazdák ezer hektárnyi területre igényeltek vis maior támogatást az árvíz, a belvíz és a jégverés után. Száz olyan termelő van a régióban, akiknek szállítaniuk kell a felvásárlókkal kötött szerződésben szereplő termésmennyiséget. Saját földjeik még most is vízben állnak, gabonájuk 50-60 százaléka megsemmisült.

A helyi Magosz elképesztőnek minősítette, hogy egyes felvásárlók azt követelik a gazdáktól, hogy a szerződésben szereplő, tonnánkénti 70-72 ezer forinttal szemben piaci áron vegyék meg a gabonát, 100-102 ezer forintért.

Zsédely Rudolf, a Magosz országos választmányi tagja úgy véli, más országban a felvásárlási jogosítványt is betiltanák, ha így próbálnák meg a termelőket kijátszani a felvásárlók. Mint fogalmazott, „már voltunk eleget kijátszva, végre érvényesüljenek a magyar törvények”.

A megyei főfalugazdász elképzelhetetlennek tartja, hogy a felvásárló ne fogadja el a termelőtől a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által kiállított vis maior-igazolást, de a gazdákat nagyobb körültekintésre inti.

„Alaposan olvassák el a szerződés feltételeit, nem csak az árat, de a mennyiséget is, hogy biztosan tudják-e teljesíteni” – közölte Lillik Mária, hozzátéve, hogy „a szerződés utolsó szakaszában szoktak azok a kritériumok – sokszor apró betűvel – bejegyzésre kerülni, ami számukra hátrányos lehet”.

Az egyik, felvásárlással is foglalkozó győri szövetkezet a közös kockázatviselésre emlékeztet.

Csémi Sándor, a Megyeri Új Szövetkezet elnöke elmondta: meg nem termelt termény esetén az adásvételi szerződés alapján a felvásárlónak is ugyanakkora a kockázata, mint a termelőnek, és az igazolás ezt nem kezeli igazán. „Igaz, hogy lehet bíróságra menni, de ez egy hosszan elhúzódó probléma” – tette hozzá.

A Gazdasági Versenyhivatal elutasította a gazdák panaszát, a hatóság szerint a felvásárlók nem éltek vissza erőfölényükkel a gabona- és az olajosmagvak piacán. A GVH szerint a verseny akkora volt, hogy a termelők szabadon válogathattak a felvásárlók között, mérlegelve a piaci kockázatokat. A kormánypártok azonban a gazdák védelmében módosítanák az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt. A javaslat semmissé nyilvánítja azokat a szerződéseket, amelyek vis maior esetén a kiesett termés pótlására kötelezik a gazdákat. Az indítvány szerint a törvény a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozna.

hírTV